Vízrajzi Évkönyv 80., 1975 (Budapest, 1976)
Tartalomjegyzék
Bv ÉSZLELÉSI ADATOK ES FELDOLGOZÁSUK I. AZ ÉV HlDROMETEOROLOGIAI ÉS HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE A. / HIDR ОМЕТЕ PROLOG IÁI JELLEMZÉS a. / Csapadék Az 1975. év általában száraz .jellegűnek mondható, mivel a csapadékos és száraz területek hasonló nagysága mellett az átlagtól való eltérés mértéke a hiány tekintetében nagyobb volt. A csapadék az átlagot a Dunántúlon elszórtan kisebb - nagyobb foltokon, a Duna - Tisza közének déli vidékén, a Nyirség és az Északi hegyvi dék egyes területein haladta meg, migaz ország többi részén alatta maradt annak. Az évi csapadék eloszlása a szokásosnak megfelelően alakult, ugyanis az ország délnyugati részén hullott a nagyobb mennyis égü csapadék, a keleti rész viszont kevesebb csapadékot kapott. Az előző évi csapadékos ősz után a tél rendkivül száraz volt, mivel az átlagos csapadéka decembert követően januárban és februárban rendkivül kevés csapadék hullott. Mig márciusban az északnyugati rész kivételével mindenütt és áprilisban az ország területének nagyobb részén átlag alatti volt a csapadék, májusban már jobbára csapadékosabb időjárás uralkodott. így a tavasz az ország nagyobb részén csapadékos - nak tekinthető. A nyár igen csapadékos volt, mivel júniusban és júliusban túlnyomórészt, de augusztusban is az ország legnagyobb részén átlag feletti csapadék esett. A csapadékos nyár után igen száraz ősz következett. Szeptemberben és októberben az ország nagyobb részén átlag alatti volt a csapadék, majd november - ben rendkivül száraz időjárás uralkodott. Az év utolsó hónapjában, decemberben, az ország északkeleti vidékeinek kivételével átlag alatti volt a csapadékösszeg, különösen az ország déli részén hullott igen kevés csapadék. Az évi csapadék mennyiségéről és az átlaghoz való viszonyáról az alábbi táblázatban tájékoztatást a- dunk néhány állomásról közölt értékekkel. Állomás Évi csapadékösszeg Állomás Évi csapadékösszeg 1901/60 évek átlagában 1975. évben 1901/60 évek átlagában 1975. évben mm átlag %-ában mm átlag %-ában Mosonmagyaróvár 600 603 101 Kalocsa 585 677 115 Szombathely/Reptér/ 580 528 91 Szeged /Reptér/ 528 598 114 Győr /Reptér/ 612 533 87 Salgótarján 597 585 98 Siófok 619 604 98 Kompolt 548 573 104 Keszthely 696 642 93 Tárcái 583 711 122 Kaposvár 726 669 92 Tiszabecs 758 665 88 Pécs /Ped. Főisk. / 691 770 111 Nyiregyháza/Reptér/ 585 483 83 Martonvásár /Obsz. / 555 594 117 Debrecen /Reptér/ 544 637 117 Budapest /Met. Int. / 620 519 84 Szarvas/Bikazug/ 495 517 104 Kecskemét/Kis éri. Int/ 518 574 110 Békéscsaba/Reptér/ 566 530 94 Az év folyamán az ország nagy részén 600-700 mm csapadék esett, de az Alföld középső vidékén és a Duna - Tisza köze északi részén csak 400-600, mig délnyugaton és elszórtan több helyen 700-900 mm volt az évi csapadékösszeg. A legtöbb csapadékot, 973 mm-t, Sopron-Hidegvizvölgy /Győr-Sopron m./ állomáson, mig a legkevesebbet, 372 mm-t, Pocsajon /Hajdu-Bihar m./ mérték. Az évi csapadék eloszlását a IV. l/а. jelű térkép tünteti fel. A 60 éves /1901-1960/ átlagok százalékában ábrázolja az évi csapadékmennyiséget a IV. 1/b.jelü térkép. Az átlaghoz viszonyítva az ország területének nagyobb részén szeszélyes eloszlásban csapadékhiány volt, ahol 60-100 %-a esett az átlagnak. Ezzel szemben a Dunántúlon elszórtan kisebb-nagyobb foltokon, a Duna-Tisza közének déli vidékén, a Nyirség és az Északi hegyvidék egyes területein 10-60 %-os többlet mutatkozott. A legnagyobb hiány, 41 % Kemence-Királyháza /Pest m. / állomáson alakult ki,mig a legnagyobb többlet 62 %-ot ért el Szendrőládon /Borsod-Abauj-Zemplén m. /. A csapadék évszakonkinti megoszlását a IV. 2/a-d. jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 60 évi átlag százalékában fejezi ki. — 74 —
