Vízrajzi Évkönyv 79., 1974 (Budapest, 1975)

Tartalomjegyzék

A 30-55 nyári és a 10-20 hőségnapnak túlnyomó része julius és augusztus hónapokra esik, s igy a nyári napok júniusban és júliusban átlagalatti, augusztusban átlagfeletti mennyiségben jelentkeztek. A hőségnapok száma is az átlaghoz viszonyítva hasonlóképpen alakult. Egy-egy forró nap helyenként csak augusztusban jelentkezett.

Az ősz /szeptember 1 - november 30/ első hónapjában, szeptemberben kissé, mig októberben jóval átlag alatti volt a középhőmérséklet. A hőhiány októberben 1, 6-4, 2 fokot tett ki, mig szeptemberben és novemberben +0, 5 - -0, 9, illetve +1, 3 —0, 7 fokos eltérést mutatott a havi középhőmérséklet az átlaghoz viszonyítva. A leghidegebb időszakok szeptember és október végén, továbbá november első dekádjában voltak. Szeptember 28-án 0, 0, október 27-én -4, 6 és november 9-én -6, 0 C minimumokat mértek, vala - mennyit Borsodnádasdón /Borsod-Abauj-Zemplén m./. Ezzel szemben szeptember 3-án Izsákon /Bács-Kiskun m. / 30, 2, október 8-án Körösszakálon /Hajdu-Bihar m. / 22, 0 és november 15-én Lengyelben /Tolna m. / 20, 0 C volt a havi maximum-hőmérséklet.

Szeptemberben a Dunántúlon 2-5, máshol 5-15 nyári nap fordult elő, ami átlagalatti értéket jelent. Hőségnapot csak egy állomáson észleltek. Fagyos nap októberben 1-4, novemberben 2-15 fordult elő, ami átlagfelettinek, illetve átlagalattinak felel meg.

Téli nap novemberben csak a magasabb hegyeken fordult elő /1-8/.

A hűvös ősz után decemberben enyhe időjárás uralkodott és a középhőmérséklet 1,5-3, 5 fokkal multa felül az átlagot. A legmagasabb hőmérséklet 18,5 C volt, amelyet 29-én Szentgotthárdon /Vas m. / észleltek, mig a havi minimum, -10,7 C , 14-én Putnokon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / alakult ki. A 8-22 fagyos nap és a 0-2 téli nap jóval kevesebb volt az átlagnál.

Az öntözési félév Ш. tenyészidő /április 1-szeptember 30/ hőmérsékletének és átlagtól való eltérésének területi alakulását a IV. 11/b. jelű térképen közöljük. Az április-julius hónapok hűvösebb időjárása következtében a középhőmérséklet az ország egész területén 0. 5-1, 5 fokkal az átlag alatt maradt.

A hőmérséklet részletesebb időbeli alakulásának szemléltetése céljából a IV. 9. jelű ábrákon néhány állomás ötnapos középhőmérsékletét közöljük a 60 éves átlagokkal és szélső értékekkel. Az ábrákból kitűnik október jelentékeny, április-julius hónapok mérsékelt hőhiánya, továbbá február rendkívüli, ja - nuár, március és december számottevő, augusztus mérsékelt hőtöbblete.

A havi középhőmérsékleti adatokat könnyebb áttekinthetőségük céljából 12 állomásra vonatkozóan ábrázoljuk a IV. 10 jelű rajzon. A havi hőtöbbletek, Ш. hőhiányok az átlagokkal való összehasonlítással szemléletesen érzékelhetők. Külön beosztás segítségével a havi hőösszegek is leolvashatók, az évi és többévieket pedig felirva közöljük.

c. / Napfénytartam

Az év napsütéses óráinak száma /1600-1900/ az ország egész területén átlag alatt maradt. Az évi hiány 100-350 órát tett ki. A napfénytartam havi összegeit a IV. 12. sz. ábrák mutatják be, ahol az évi és többévi összegeket is megadtuk. Napfénytöbblet csak márciusban és novemberben jelentkezett, mig május - ban, júniusban és októberben 30-100 óra hiány is előfordult.

Az évi napfénytartam területi alakulását a IV. 13/a térképen szemléltetjük, amelyen feltüntettük az átlagtól való eltéréseket is. Ugyanezeket közöljük a IV. 13/b ábrán is, csak az öntözési félévre, ill, tenyész- időre vonatkozóan. A félév napsütéses óráinak száma /1100-1350/ az egész ország területén'jóval az átlag alatt maradt és általában ugyanolyan eloszlást mutat, mint az évi napfénytartam. A legnagyobb hiányok, 200-250 óra, az ország keleti, illetve északi részén fordultak elő.

d. / Párolgás

2 A szabad vizfelszin párolgásáról a IV. 14/a-b ábrákon közlünk mérési és számítási adatokat. A 3 m felületű és 50 cm mélységű, talajba süllyesztett kádakban a szabad vizfelszin párolgásának méréseit a kecskeméti kisérleti telepen a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1951-ben kezdte meg és 1958 óta a párolgásmérő kádak országos hálózatát fokozatosan építi.

Az a. / alatti ábrákon a mért párolgási adatok havi összegeit tüntettük fel 12 állomásra vonatkozóan Az előző évhez képest a Pécs - Misinatető állomás helyett - annak megszüntetése miatt - Pécs-Mecsek — alja állomás tárgyévi párolgás adatai szerepelnek, de a tízéves átlagok a megszűnt állomásra vonatkoznak. A közölt tárgyévi adatokat összehasonlítottuk általában az elmúlt 10 év méréseinek átlagértékeivel.

Külön táblázatosán közöljük az állomásokon mért legnagyobb 24 órai párolgásmennyiségeket is.

80 —