Vízrajzi Évkönyv 77., 1972 (Budapest, 1974)
Tartalomjegyzék
A táblázatból kitűnik, hogy a hajózási viszonyok az év folyamán továbbra is a pozsony-gönyüi szakaszon voltak kedvezőtlenek. A pozsony-gönyüi szakasz 19 helyéről jelentettek gázlót. A legkisebb gázlómélységet - 14 dm-t - Medvénél /1805 fkm/ mérték. A vízmélység 172 napon át volt 20 dm-nél kisebb. A gönyü-budapesti szakaszon 7 helyen mértek gázlót. A legrosszabb gázlóban. Ebednél /1721 fkm/ 15 dm-es legkisebb mélységet mértek. Ezen a szakaszon 127 napon át volt 20 dm-nél kisebb mélység. A Budapest alatti szakaszon 15 helyen jelentkezett gázló. A legkisebb mélységet - 12 dm-t - Fel- hágó-pusztánál /1536-1537 fkm/mérték. 20 dm-nél kisebb mélység 139 napon fordult elő. A Tiszán januártól kisebb-nagyobb megszakításokkal április elejéig, majd junius elejétől megszakításokkal év végéig volt szükség a gázlómélységek mérésére. A tiszai gázlóadatokat a régebbi adatok hiánya miatt csak az 1949/71 évek átlagaival hasonlítjuk össze a Tiszafüred alatti szakaszon, mig Tiszafüred és Tiszalök között csak 1960 óta folynak rendszeres gázlómérések. Szakasz Év, 20 18 16 14 12 10 8 6 4 időszak dm-es és kisebb mélység időtartama napokban Tiszalök-Tiszafüred 1972 1960/71 163 155, 7 143 144, 3 107 130, 2 88 111, 5 66 93, 1 29 77, 0 11 53, 3 4 33, 3 17, 9 Tiszafüred- Szolnok 1972 1949/71 130 99, 4 97 88, 2 I 73 74, 7 48 59, 1 26 43, 2 7 25, 7 11, 5 3, 1 0, 7 Szolnok alatt 1972 1949/71 68 65, 8 36 54, 7 13 43, 4 28, 5 17, 3 8,2 2,6 o, 7 0,1 A fenti táblázat adataiból látszik, hogy a gázlók a hajózást az év folyamán továbbra is a tiszalök- tiszafüredi szakaszon korlátozták nagyobb mértékben. A tiszalök-tiszafüredi szakaszon 11 helyen mértek gázlót. A legrosszabb gázlóban, Tiszabábolnar alsónál /439, 0-441, 5 fkm/ 6 dm-es legkisebb mélység fordult elő. A vízmélység 163 napig volt 20 dm alatt, sőt még 10 dm-nél kisebb mélység is 29 napig tartott. A tiszafüred-szolnoki szakaszon 16 helyen jelentkezett gázló. A legrosszabb gázlóban, a taskonyi hid alatt /400, 0-401, 8 fkm/ 10 dm -es legkisebb mélységet mértek. Ezen a szakaszon 130 napon át volt 20 dm-nél kisebb mélység, sőt 10 dm-nél kisebb gázló is 7 napig fordult elő. A Szolnok alatti szakasz 24 helyéről jelentettek gázlót. A legkisebb mélység, 15 dm, Királyszirt- nél /325, 0-325, 5 fkm/ volt. 20 dm-nél kisebb gázlómélységet ezen a szakaszon 68 napon át mértek. Az egyes hajózási szakaszok gázlómélységeinek tárgyévi gyakoriságát és tartósságát, valamint az összehasonlításra szolgáló időszak átlagos tartósságát grafikusan is ábrázoljuk a gázlómélységek részletes rajzain. d. / Talajvizviszonyok. Az 1972 év talajvizviszonyai általában az előző évihez hasonlóan alakultak. Az évi közepes talaj- vizszint a Tiszántúlon az előző 5 évhez viszonyítva átlag körül, több helyen átlag alatt, az 1954/63 évtizedhez képest viszont átlag felett, mig a Duna-Tisza közén és a Kis-Alföldön helyenkint átlag körül, általában azonban átlag alatt helyezkedett el. A múlt évi száraz őszt követő, csapadékban szintén szegény tél folyamán a talajvizszint emelkedése igen lassú volt és csak mérsékelt maximumot ért el márciusban-áprilisban. Ez a szint az április-májusi esők hatására általában állandósult és csak júliusban indult meg a legtöbb helyen a talajvizszint süllyedése, a julius-augusztusi bőséges csapadék ellenére. A süllyedés is annyira mérsékelt volt, hogy helyen- kint még év végéig is jelentéktelen volt a változás. Az ország különböző részein választott néhány jellegzetes kút észlelési adatait közöljük a következő táblázatban az 1946/71 ill. az 1936/45 évek megfelelő adataival összehasonlítva. Az évi közepes vizszint a Kis-Alföldön és a Duna-Tisza közén helyenkint átlagkörüli volt, de több helyen 0, 1-0, 5 m-rel alatta maradt az átlagnak, mig a Tiszántúlon - az előző 5 évhez viszonyítva - 0, 1-0, 3 m-rel átlag alatt, helyenkint átlag körül, az 1954/63 évtizedet véve összehasonlitásul pedig 0, 5-2,0 m-rel átlag felett helyezkedett el a közepes talajvizszint. A legkisebb talajvizállások a Kis-Alföldön 0,1-1,0, a Duna-Tisza közén 0, 1-1, 5, a Tiszántúlon 0, 5-2, 5 m-rel magasabbak voltak az eddig észlelt legkisebb értékeknél, de a Duna-Tisza közén és a Kis-Alföldön több helyen elérték, sőt az utóbbi országrészen helyen - kint meg is haladták az eddigi minimumokat. A legnagyobb vízállások általában 0, 5-2, 0 m-re megközelítették az eddigi legmagasabb vizszint. A talajvizszint évi ingadozása általában a Kis-Alföldön 0, 5-1, 5,-~a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon 0, 2-1, 0 m között volt. — 87 —
