Vízrajzi Évkönyv 76., 1971 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
A napi adatok alatt külön csoportosítottuk a tárgyév, illetve az összehasonlításul szolgáld időszak havi és évi jellemző adatait a tárgyévi szélsőségek megjelölésével. összehasonlításul csak a közelmúlt időszakot /általában az utóbbi 10 évet/ vehettük figyelembe, mert a mederváltozások miatt és a régebben kevésbbé rendszeresen folytatott vizhozammérések alapján megbízható adatok nem mindenütt voltak számíthatók. Néhány vizhozamgörbét újabb mérések alapján több adatra támaszkodva javítottunk, de ezt a javítást előbbi évekre visszamenőlegesen nem érvényesítettük. A táblázat mellett közöljük a számítógéppel szerkesztett és rajzolt vizhozamtar- tóssági görbét a tárgyévre és általában a megelőző 10 évre vonatkozólag. Alatta megadjuk az évi fajlagos lefolyás jellemző értékeit ugyancsak az előbbi időszakokra és célszerűségi okból itt is közöljük a vízgyűjtőterület nagyságát. A 4.fejezetben azokra a mérési helyekre vonatkozó vizhozamgörbéket közöljük, amelyekre a 3. fejezetben vizhozamstatisztikát adunk. A görbék a tetőző vízállásoknál lefolyó vízhozamokra vonatkoznak. A vizhozamgörbe kisvizi szakaszát a könnyebb leolvashatóság érdekében felnagyítottuk. Azokra az állomásokra, amelyekre vizhozamstatisztikát nem közlünk, Írott vizlx>- zamgörbét adunk. Néhány állomásra megfelelő számú mérés hiánya miatt még nem szerkeszthető megbízható görbe s igy ezekre csak néhány vizhozammérés eredményét közöljük. Folyótorkolat közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymás- rahatása következtében /visszaduzzasztás, leszívás/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a lefolyó vízmennyiség. A vízhozam ijyen helyen csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre még nem kerülhetett sor. A fejezetben közöljük a fontosabb mércék ill. vizhozammér ések mederszelvényét is a szélsőséges vízállások bejelölésével. Több esetben fontos ugyanis tudni a kis- és közép- vizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. E- gyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is, s ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra.Megjelöltük, hogy a közölt mederszelvény a vízmérce- vagy a közeli szelvényt jelenti-e. 5. / Ebben a fejezetben a fontosabb vizállásgörbéket foglaltuk össze. A vízállás- görbék sorrendje a természetes vízrendszernek felel meg. Takarékosság céljából az egyes vízfolyásokról csak néhány fontosabb mércéhez tartozó vizállásgörbét közöljük s általában csak annyit, hogy a vízjárás alakulása követhető legyen. A görbék mellett a jégviszonyokat is feltüntettük s a megfelelő helyeken a duzzasztás! időszakokat bejelöltük. 6. / A .jellemző vizhőmérsékletl adatok közlésével adunk tájékoztatást a vizhőmér- sékleti viszonyokról. Az állomásokat általában úgy választottuk ki, hogy az ott észlelt adatokból az egész folyó vizhőmérsékleti viszonyaira lehet következtetni. A közölt adatok a reggeli vizhőmérsékletre vonatkoznak, a felszín alatt 20-40 cm-es mélységben mérve. XVI
