Vízrajzi Évkönyv 76., 1971 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
vember végén voltak. Szeptember 17-én Borsodnádaedon /Borsod-Abauj-Zemplén- m./ éa Nagyvisnyón /Heves m./ -1.5, október 29-én Csákvárott /Fejér m./-Ю.0 és november 25-én Pápán /Veazprém m./ -16.0 Ö° minimomokat mértek. Ezzel szemben szeptember 5-én Szekszárdon 28.0, október 23-án Lentiben /Zala m./ és Szentgotthárdon /Vas m./ 26.7 és november 10-én Berettyóújfaluban 21.0 C° volt a havi maximum-hómérséklet. Nyári nap szeptemberben éa októberben helyenkint 1-1 fordult elő, ami átlagalatti értéket jelent. Fagyos nap szeptemberben 0-1, mig októberben és novemberben átlag felett 3-9, ill. 7-13 jelentkezett. Novemberben már észleltek 1-4 téli napot, sót ugyanannyi zord nap is előfordult. A hűvös ósz után decemberben rendkivül enyhe időjárás uralkodott és a középhőmérséklet 1-2 fokkal meghaladta az átlagot. A legmagasabb hőmérséklet 16.2 C° volt, amelyet 22-én Sopronban észleltek, mig a havi minimum,-14.4 cP, 10-én Szegeden alakult ki. A fagyos, téli és zord nap átlagalatti értékben fordult elő. Az öntözési félév ill, tényé szidó /április 1 - szeptember 30/ hőmérsékletének és átlagtól való eltérésének területi alakulását a IV.ll/b jelű térképen közöljük. A nyár első felének és szeptembernek hűvös időjárása következtében a hőmérséklet az Alföld nagy részén átlag alatt maradt néhány tized fokkal, mig a Dunántúlon általában ugyanilyen mértékben hőtöbblet volt. A hőmérséklet részletesebb időbeli alakulásának szemléltetése céljából a IV. 9. jelű ábrákon néhány állomás ötnapos középhóméraékletét közöljük a 60 éves átlagokkal és szélső értékekkel. Az ábrákból kitűnik március és szeptember jelentékeny, junius, julius, október és november mérsékelt hőhiánya, továbbá február és május számottevő, április»augusztus és december kismértékű hőtöbblete. A havi középhőmérsékleti adatokat, könnyebb áttekinthetőségük céljából, 12 állomásra vonatkozóan ábrázoljuk a IV.10 jelű rajzon. A havi hőtöbbletek ill. hőhiányok az átlagokkal való összehasonlítással szemléletesen érzékelhetők. Külön beosztás segítségével a havi hőösszegek is leolvashatók, az évi és többévieket pedig felirva közöljük. c./ Napfénytartam. Az év napsütéses óráinak száma /1600-2100/ a Dunántúl nyugati részének kivételével mindenütt átlag alatt maradt. Az Alföld nagy részén 50-200 óra hiány mutatkozott,sőt északkeleten a 300 órát is elérte. A napfény tartam havi összegeit а IV»12 számú ábrák mutatják be, ahol az évi és többévi összegeket is megadtuk. Napfényben gazdag hónapok csak május, augusztus és október voltak, mig nagymérvű hiány március, junius, julius és szeptember hónapokban jelentkezett. Az évi napfénvtartam területi alakulását a lfc.l3/a térképen szemléltetjük, amelyen feltüntettük az átlagtól való eltéréseket is. Ugyanezeket közöljük a lV.13/b ábrán is csak az öntözési félévre ill, tenvészidóre vonatkozóan. A félév napsütéses óráinak a száma/L200- 1500/ is - a Dunántúl egy részének kivételével - alatta maradt az átlagnak és általában u— 51
