Vízrajzi Évkönyv 75., 1970 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke О C° alá szállt/ száma átlagfeletti volt, minthogy az ország nagy részén 75-150 fordult elő. A téli napok /amikor a hőmérséklet maximuma nem haladja meg a 0 C°-ot/ száma átlagkörülinek mondható és országszerte 18-32-t tett ki. Zord nap /amikor a minimumhőmérséklet -10.0 C° alatt vaiv^ mindössze 3-13 fordult elő, amely átlagalatti értéket jelent. A nyári napok /amikor a hőmérséklet maximuma eléri, vagy felülmúlja a 25.0 C°-ot/ 50 -75 közötti száma átlag alatt maradt és az 5 - 20 hőségnap /amikor a maximum eléri vagy meghaladja a 30.0 C°-ot/ is kevesebb volt az átlagnál. Az év folyamán forró napot /amikor a maximum eléri vagy meghaladja a 35.0 C°-ot/ egyáltalában nem észleltek. Januárban a hőmérséklet igen változékony volt, mérsékelten hideg és enyhébb ol- vadásos szakaszok gyors egymásutánban váltották egymást. A gyore változásokra jellemző, hogy a Dunántúl egyes helyein már a legalacsonyabb hőmérsékletet követő napon kialakultak a havi-maximumok /pl. Szentgotthárdón 4-én -18.2 C° minimum, 5-én 10.2 C° maximum!/. A havi középhőmérséklet -0.5 - -3.0 C° között alakult és a Tiszántúlon az átlagot 1- 1.5 fokkal meghaladta, a Dunántúlon azonban néhány tizedfokkal alatta maradt annak. A havi maximumok és minimumok bekövetkezésének időpontja az említett gyors változékonyság következtében nagy szórást mutat. A hónap legmagasabb hőmérsékletét, 12.3 C°-ot, 13-án Békéscsabán /Békés m./ észlelték, mig a leghidegebb napon, 10-én, Putnokon /Borsod-Abauj- Zemplén m./ -21.6 C°-ot mértek. A fagyos napok száma országszerte 23-30 volt, mig téli nap 11-18, zord nap pedig 2- 7 fordult elő. A talajfagy az enyhébb alföldi területeken 20-25 cm-t ért el, mig a Dunántúlon 30-35 cm mélységig hatolt. Február első napjaiban megindult enyhülés 15-éig tartott,majd a hónap végéig mérsékelten hideg időjárás uralkodott. A havi középhőmérséklet -1.0 - 0.5 C° közötti értékei az ország középső kétharmadán kevéssel átlag alatt, mig délnyugaton és a Tiszántúl déli felén néhány tizedfokkal átlag felett voltak. A maximális hőmérsékletek az ország nagyrészén 9-én, északon 6-án alakultak ki 7.0 - 14.0 C° közötti értékekkel. A legmagasabb hőmérsékletet, 14.4 C°-ot, 9-én Sopronban /Győr-Sopron m./ mérték. A -8.0 - -16.0 C° közötti legalacsonyabb hőmérsékleteket általában 17-20-a között, délen 3-án észlelték. A legalacsonyabb érték, -19.5 C°, 18- án Kányban /Borsod-Abauj-Zemplén m./ volt. Fagyos nap még mindig 20-26, téli nap viszont már csak 4-9 fordult elő, zord napot pedig csak néhány helyen észleltek. A talajfagy maximális mélysége sehol sem haladta meg a 30 cm-t. Márciusban a hőmérséklet 20-áig országszerte átlag alatt maradt, majd a 21-27-e közötti meleg szakaszt néhány napos kisebb lehűlés követte. A havi középhőmérsékletek 3.Ó-5.0 C° között alakultak ki és az ország keleti pe282 —
