Vízrajzi Évkönyv 75., 1970 (Budapest, 1973)

Tartalomjegyzék

olvadt és kialakult az első árhullám /60-80 jí/. A. március eleji csapadékos időszak hatására március első felében következett be a második árhullám tetőzése /70-75 ?»/. A március végén lehullott csapadék és a jelentős hőolvadás eredménye volt áprilisban a harmadik árhullám,amely mintegy 1.5-2.5 m-rel felülmúlta az első árhullám tetőzését /80-85 #/. május 8-12-e között a tavaszi olvadás és esőzések következtében átázott talajú vízgyűjtőre egyenletes napi megoszlással mintegy 40-50 mm előkészítő csapadék esett.Ezt követően május 12-13-án a Tisza és a Szamos felső vízgyűjtőjére nagy intenzitású, 50-300 mm csapadék hullott.Ez az esőzés - amely nagyrészben lefolyásra került - idézte elő az eddig példátlan árhullámot. Ez a negyedik árhullám csaknem a Tisza egész hosszában eddig nem észlelt magas vizszintet okozott, amely általában 5-40, sőt Tlszabecsnél több mint 100 cm-rel meghaladta az eddigi legmagasabb jégmentes vízállásokat* Az ötödik árhullám, amely junius első felében lehullott kiadás esők eredménye volt, junius közepe táján tetőzött a felső szakaszon 60-SQ jí-os vízállásokkal, az alső szakaszon pedig az előző árhullámnál néhány deciméterrel alacsonyabb szinten.

/Az árvíz lefolyását és tanulságait részletesen a Vízügyi Közlemények 1971. évi "Tiszavölgyi árviz 1970" cimü harmadik füzete és a "Vízgazdálkodás" folyóirat 1971 évi évfolyamának "A tiszavölgyi árvíz 1970" cimü külön száma ismerteti./

A mellékfolyók vízjárásának szemléltetésére az alábbi táblázatban néhány nagyobb mellékfolyó jellemző vízállásait foglaltuk össze*

A folyó

A mérceálKözépvizállás

Legnagyobb vízállás

Legkisebb vízállás

lomás

1970

1960/69

1970

eddig ismert

1970

eddig Ismert

n

eve

о e n

t i

méter

ben

Bába

Körmend

61

52

278

505 /1965/

2-40 /1950/

Kapos

Kurd

85

86

256

4 77 /1947/

28-14 /1950/

Dráva

Barcs

152

158

373

652 /1876/-12

12 /1949/ FIÖ1 /1969/

Szamos

Csenger+

99

22

902

770 /1888/-48-96 /1946/

Sajó

Bánréve

105

76

281

406 /1939/

34-25 /1904/ F371 /1908/

Hernád

Hidasnémeti

27

6

224

410 /1948/-39-53 /1961/ F6Ö1 /1969/

K-Körös

Békés

304

159

938

862 /1919/-58-134 /194 6/

Maros

Makó

195

73

624

580 /1932/

22-78 /1905/

Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek.

* "0" pont-magasság változott

A táblázatból kitűnik, hogy a középvizállások a mellékfolyókon - a Kapóson,a Dráván és a Sajón egy-egy állomás kivételével - átlag felettiek voltak. Az évi maximumok bekövetkezésének időpontja igen változóan alakult. A Dunántúli mellékfolyók legnagyobb vízállásai /50 - 75 i*/ januárban, márciusban vagy augusztusban, mig a Tisza mellékfolyóin /70-100 ?£, a Túr, Szamos, Kraszna, Fekete-, Fehér-, Kettős-, Hármas-Körös és Maros folyókon, valamint a Berettyó és a Sebes-Körös alsó szakaszán 100 i* felett/ túlnyomórészt má— 18 —