Vízrajzi Évkönyv 75., 1970 (Budapest, 1973)

Tartalomjegyzék

Az egyes vízmércék anyagát külön-külön táblázatokban a 7. rész kivételével, _ elektronikus számítógéppel állítottuk össze. A táblázatok fejlécében célszerűségi szempontból a nullpont magasságát is közöljük, hogy a vizszintek abszolút magassága gyorsabban számítható legyen. Ugyanitt a vizgyüjtóterület nagyságát is megadjuk.

A napi középvizállásadatok április 1-e és szeptember 30-a közti nyári félévben a reggel 7 és este 19, egyébként a 8 és 16 órai leolvasások számtani középértékét jelentik.

Jeges vízállásoknál az adatok után, vagy keretvonalakkal feltűnően kívánjuk jelezni, hogy használatuknál jég okozta duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni. Jeges vízről beszélünk akkor is, ha magánál a mércénél sikviz volt ugyan, de a vízállást valamely lejjebb vagy feljebb keletkezett jégdugó, vagy jégtorlasz befolyásolta. /Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két, illetve egy csillag jelöli az álló jeget, illetőleg a jégzajlást./

A napi középvizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi .jellemző vízállások /legkisebb, közepes és legnagyobb vízállás/.

A folyók vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /legkisebb és legnagyobb vizállás/, továbbá egy többéves periódus ,lehetőleg egy átlagos viz járású évtized és a közeim ült időszak havi és évi jellemző vizállásalt. A mederváltozások miatt hosszabb Időszak vizállásadatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenként még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be, hogy a jellemző vizállások táblázatából a most érvényes vizhozamgörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízhozamokra gépiesen következtetni.

összehasonlitásra továbbra is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait /még nem számitógépes feldolgozásba!^, mert az évtized a bennefoglalt évek változatossága /nedves, száraz/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárási viszonyokat.Emellett azonban közöljük a közelmúlt időszak, legtöbbnél az utóbbi 10 év jellemző adatsorait is, éspedig az 5. és 6. részben már elektronikus számítógéppel történt feldolgozásban, mig a 7. részben csak reggeli vizállások és szélső értékek alapján eddigi összeállításban.

Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű, gyakorlati értéknélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között előfordulhatnak. Pl. Budapestnél 1ЫГУ1 -ként nem az 1838. év 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vizállás nem fordulhat elő;Dunaremeténél pedig LEV - ként a legutóbbi 20 év legkisebb vízállását közöljük,mert a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1888. I. 1-én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /40 cm/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne.

Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék nullpontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vizállások minden esetben a .jelenleg érvényes nullpontokra vonatkoznak.

— 9 —