Vízrajzi Évkönyv 74., 1969 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
portba soroltuk s a nagyobb és kisebb folyók vizállásgörbéjét nem ugyanabban a léptékben ábrázoltuk. A nagyobb folyók vizállásgörbéi között - hogy a mellékfolyók betorkolására a figyelmet felhívjuk - a vízrendszernek megfelelően a kisebb folyóknak a torkolatukhoz legközelebb eső mércéjükön észlelt vízállásait is közöljük. így ezeknek a vízállásoknak a görbéje két helyén is szerepel. Az első és másodrendű vízmércék vizállásgörbéin kivül a harmadrendű vízmércék görbéit is közöljük, tekintve, hogy azokról napi vizállásadatokat nem adunk. 9. A vizhőmérsékleti viszonyokról táblázatokba foglalva adunk tájékoztatót állo- másonkint a havi és évi jellemző értékek közlésével. Az állomásokat általában úgy vála®- tottuk ki, hogy az ott észlelt adatokból az egész folyó vizhőmérsékleti viszonyaira lehet következtetni. A közölt adatok a reggeli vizhőmérsékletre vonatkoznak a felszín alatt 2040 cm-es mélységben. összehasonlitásképen a tárgyévi adatok mellett a többévi - általában az utóbbi tízévi - jellemző havi, illetve évi értékeket is közöljük. 10. Külön tábla ad áttekintést a tél ,1 ég-viszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható. Az ábrát kiegészítettük néhány mérőhely viz- és léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbével. 11. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai és tiszai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé. Az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, amelyekhez a hajózás igazodik/Pozsony, Oönyü, Budapest és Mohács, Tiszafüred, Szolnok, Csongrád, Szeged/. Külön rajz foglalja össze a pozsony-gönyüi, a gö- nyü-budapesti, a Budapest alhtti, továbbá a tÍ3zalÖk-tiszaf üredi, a tiszafüred-szoÍnoki és a Szolnok alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. A tartósságot összehasonlítottuk a Dunán 1946, a Tiszáin 1949 óta eltelt évek átlagos tartósságával. 12. A közölt hordalékhozamadatok - úgy a tárgyéviek, mint a többévesek - a mérési adatok alapján számított értékek. Szélsőségként az eddigi, illetve a tárgyévi legnagyobb vízállásnak megfelelő értékeket közöljük. A különböző vízfolyásokon az év folyamán végzett vízhozam- és hordalékmérések helyét és számát az Évkönyv végén csatolt térképen közöljük. IV. Pelszin alatti vizek. 1. A tala.ivizszinészlelési adatokra vonatkozóan megjegyezzük, hogy az Évkönyvben az országos talajvizkuthálózat fontosabb állomásainak észlelési anyagát közöljük a víztani év szerint a fejezet előtt közölt vázlaton feltüntetett vízgyűjtőterületenkint csoportosítva. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroljuk,törzsszámúk megjelölésével.Ezeknek anyagát az Intézet a Központi Vízrajzi Adattárban kéziratban őrzi. — 12 —
