Vízrajzi Évkönyv 73., 1968 (Budapest, 1972)
Tartalomjegyzék
A 60 éves /1901-1960/ átlagok százalékában fejezi ki az 1968. év csapadékmennyiségét a 2/b jelű térkép. Az átlaghoz viszonyítva az 1968 év, elszórtan kisebb foltok kivételével, az ország egész területén száraz volt. Héhány százalékos csapadóktöbblet csak a Körös-Maros közben, valamint a Hajdúság és Nyirség egyes helyein fordult eló. A legnagyobb többlet, 18 fi, Debrecen-Pallag /Hajdu-Bihar m./ állomáson mutatkozott. Az ország túlnyomó részén a csapadékhiány 10-20 fí-ot tett ki, de nagy területeken 20-40 $ is jelentkezett. A legnagyobb hiány, 44 $,Sárbogárdon /Fejér m./ fordult eló. A csapadék évszakonklnti megoszlását a З/a-d jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 60 évi átlag százalékában fejezi ki. Az 1967/68-i tél /december 1 - február 29/ az ország keleti határsávjának és északon néhány kisebb területnek a kivételével száraz volt. A téli hónapok közül csak december volt az országnak mintegy a felén csapadékos jellegű, január és február viszont szárazságot hoztak. így a tél az ország túlnyomó részén száraz volt. Jelentés területen 50-100 mm csapadék hullott, s csak az ország határsávjában - a nyugati rész kivételével - volt 100-150 mm a csapadék mennyisége. Ezt az értéket csak a Börzsönyben és az északkeleti határ mentén haladta meg az évszak csapadékösszege. A legtöbb csapadékot, 203 mm-t, Sonkádon /Szabolcs-Szatmár m./ mérték, mig a legkevesebb, 46 mm, Jákon /Vas m./ esett. A tél hóviszonyai sem alakultak kedvezően. Annak ellenére, hogy az első hótakaró az ország nagyrészén már november végén kialakult, s december első felében újabb országos havazás volt, a legnagyobb hóvastagság azonban csak kevés helyen haladta meg a 20 cm-t. Még a magasabb hegyeinken sem volt a tél folyamán 30-40 cm-nél vastagabb hótakaró. A vékony hóréteg a január végén bekövetkezett enyhülés hatására a legtöbb helyen elolvadt, február elejére pedig csaknem az egész ország területén eltűnt a hó. A 60 éves átlaghoz viszonyítva csak az ország keleti részén, valamint foltokban északon mutatkozott csapadéktöbblet, amely általában 10-20 ?í-ot ért el, s csak északkeleten haladta meg a 30-40 fí-ot. A legnagyobb többlet, 51 fi, Csenger, Fehérgyarmat és Sonkád /Szabolcs-Szatmár m./ állomásokon mutatkozott. A csapadékhiány az ország középső és nyugati részén nagy területeken 20-40 $-ot tett ki, de helyenkint elérte az 50-60 fí-ot is. A legnagyobb hiány, 68 fí, Hagyárosböröndön /Zala m./ jelentkezett. A tavasz /március 1 - május 31/ rendkívüli és országos méretű szárazságával tűnt ki, mely mindhárom hónapban megszakítás nélkül tartott. Március első felében még több helyen vékony,rövid ideig tartó hótákaró alakult ki és mint ritka jelenséget, meg kell említenünk, hogy április 10-én még az alacsonyabb területeken is néhány cm-es átmeneti hóréteg keletkezett a csaknem országos jellegű havazásból. Március - áprilisban az ország nagyobb részén az átlag 50 fí-át sem érte el a havi csapadék, majd májusban az aszály fokozódott s az Alföld nagyrészén a 25, a Duna-Tisza közén a 15 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége. 293 —
