Vízrajzi Évkönyv 73., 1968 (Budapest, 1972)
Tartalomjegyzék
s igy lehetővé válik az ott közölt vizállásadatoknak a jelenlegi vízmércére való vonatkoztatása. Éhben a kötetben az 1934.évi Évkönyvben közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat foglaltuk össze. 5/a. A tanulmányi vízmércék betűrendben összeállított kimutatása tájékoztat a tanulmányi célokból ideiglenesen felállított mércékről. A kimutatásban a vízfolyás magasabb- rendü befogadójának nevét is feltüntettük. А З/Ъ. alatti kimutatás a vízfolyások betűrendjében közli a tanulmányi vízmércéket. A 4. pontban közöljük a Nemzetközi Hidrológiai Decennium észlelóhálózatának állomásait. A Nemzetköz. Hidrológiai Decennium szervezését /international Hydrological Decade, 1965-1974/ a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség /international Association of Scientific Цубг- rology/ javaslata alapján az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének /UNESCO: United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization 1964. évi Kill, közgyűlése határozta el és állapította meg annak nemzetközi munkatervét. E munkatervbe tartozó észlelőhálózat hazai állomásainak területi eloszlását az a. pontban közölt térkép tünteti fel, mig a b. pontban az ászlelőállomásokat és az észlelt elemeket soroljuk fel. /k Decennium Magyar Nemzeti Munkatervét a Vízügyi Közlemények 1965. évi 3. füzete tartalmazza./ 5-7, A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál az 5. részben minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /összesen 68 vízmércéről/ részletes adatfeldolgozást nyújtunk. Ugyanebben a fejezetben napi vlzhozamadatokat közlünk egyelőre 32 állomásról. A 6. részben a kevésbbé jelentős vízmércék anyagát részletes feldolgozás nélkül tettük közzé, mig a 7. részben a harmadrendű vízmércék jellemző vízállásait közöljük. « Egy-egy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a vízfolyás szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra.Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya,hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye,hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására.Kényelmetlenséget okoz az is, hogy a vizállásadatok három részben oszlanak meg. Ez csak akkor fog megszűnni, ha minden viss- mérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk, ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt. Az 5л fejezetben a fenti sorrendet megtartva, az összetartozó napi vízállás- és vizhozamadatok - hogy egyszerre áttekinthetők legyenek - egymás mellé kerültek. Takarékosságból az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vízmérce napi észlelési adatait. A kihagyott észlelési anyag kézirata az Intézetben, a Központi Vízrajzi Adattár - ban az érdeklődők rendelkezésére áll. — 8 —
