Vízrajzi Évkönyv 72., 1967 (Budapest, 1969)
Tartalomjegyzék
A./ A VÍZRAJZI SZOLGA' LAT MŰKÖDÉSE A Vízrajzi Szolgálat túlnyomó része az év folyamán is az Intézet Felszíni Vizek Főosztálya keretében működött. A talajvizszinészlelési és forrásnyilvántartási munkákat a Felszínalatti Vizek Főosztálya végezte, de a források nagyrészének vízhozamát a Felszíni Vizek Főosztálya mérte. gok, mint az Országos Vizügyi Főigazgatóság külső szervei is segítettek. Az Igazgatóságok az Országos Vizügyi Főigazgatóság rendeletének megfelelően különösen az építések végrehajtásában nyújtottak jelentős segítséget. 1./ Felszini vizek észlelése és vizjelzés. A vizmércehálózat. Az országos hálózat keretében az év elején 301 belföldi és 2 külföldi /Pozsony a Dunán, Eszék a Dráván/ vízmércét tartottunk nyilván részletesen feldolgozott anyaggal. Az árvízi előrejelzések és egyéb tanulmányok céljára a Duna- völgy nagyobb folyótról még további 72 külföldi vizmérceállomás vízállásainak nyilvántartását vezettük. Az év folyamán a nyilvántartott belföldi vizmércék számában nem történt változás s az idegen vizmércék száma továbbra is 72 volt. Az év folyamán újabb rajzolóvizmércét nem helyeztünk üzembe, s igy az év végén továbbra is 66 rajzolómüszer működött az országos hálózatban. A táv jelző vonalak száma 35-iről 42-re emelkedett, miután a Dunáról Dunaföldvár- Budapest, Dunaföldvár-Baja és Dunaföldvár-Szekszárd, valamint Fajaz-Budapest és Fajsz- Szekszárd, a Tiszáról Tiszabece-Mátészalka és Vásárosnamény-Nyiregyháza viszonylatban árvédelmi távbeszélő vonalon távjelző-rajzolót helyeztünk üzembe. A Nyugatdunántuli Vízügyi Igazgatóság Szombathelyen a Karakó-Győr és a Szentgotthárd-Győr távjelző vonalról a saját céljára leágazást létesített. Az ipari és mezőgazdasági vizhasznositáa szempontjából figyelemreméltó kisebb Működésében egyrészt az Intézet többi főosztálya, másrészt a Vizügyi IgazgatósáA Szolgálat működése munkanemek szerint a következő volt:- 1 -
