Vízrajzi Évkönyv 72., 1967 (Budapest, 1969)
Tartalomjegyzék
hótakarós napok számát a tárgyévre és az átlagértékeket az 1929/30-1943/44 telekre vonatkozóan, továbbá az említett időszak átlagos és legnagyobb hóvastagságát Is megadjuk. Az Összehasonlításul közólt adatokat Kéri Menyhért: Magyarország hóviszonyai clmü feldolgozásából vettük. A hófoltokat csillagokkal jelöltük. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 92 cm-t Galyatetőn /Mátraszentimre, Heves m./ január 10-11-én mérték. Legkorábban október 30-án több helyen, legkésőbb április 27-én Galyatetőn észleltek havat. A 9/b alatt a napi hóvastagságokat rajzban tüntettük fel 60 állomásra vonatkozóan, hogy a hóviszonyok Időbeli eloszlása, Illetve tartama áttekinthetőbb legyen. Az ábrákból leolvasható, hogy a tél folyamán nagyobb összefüggő hótakaró - eltekintve a néhány napig tartó novemberi és decemberi 1-20 cm-es hóvastagságoktól - északkeleten december közepén, máshol január elején alakult ki és megszakítás nélkül általában február elejéig, északkeleten február végéig tartott. A hótakaró vastagsága 20-60 cm-ig terjedt. b«/ Hőmérséklet. Az 1967. év középhőmérséklete az ország egész területén magasabb volt az átlagnál /1901-60/. A 10 C°-ot csak a nyugati határon, északon és a magasabb hegyeken nem érte el a középhőmérséklet, de a 11 C°-ot az ország déli részén, a Balaton környékén, a Dunántúli Középhegység déli lejtőjén és Bánhida vidékén multa felül, míg a 12 C°-ot csak Pécs és Szeged belterületén haladta meg. A legmagasabb évi középhőmérséklet, 12,2 C°, Pécs-Do- hánygyár /Baranya m./ állomáson, a legalacsonyabb, 6,2 C°, az ország legmagasabb pontján, a több mint 1000 méter magasan fekvő Kékestetőn /Gyöngyös, Heves m./ alakult ki. A hőtöbblet általában 1,0 fok körül volt. Másfél fokot meghaladó eltérés csak az északkeleti részeken és a Mátrától nyugatra jelentkezett, míg az ország középső részein és a Dunántúl nyugati felében 1 foknál kisebb volt a hőtöbblet, de csak egy-két helyen nem érte el a fél-fokot. A hónapok többsége melegebb volt az átlagosnál. Különösen meleg volt március, amikor általában 2-3 fokkal haladta meg a havi középhőmérséklet az átlagot, és csak keleten nem érte el a hőtöbblet a 2 fokot. Igen meleg volt október is, általában 1,5 - 2,0 , továbbá február, julius és szeptember, 1,0 - 1,5 fokos hőtöbblettel. Április, május, junius, augusztus és november átlagkörüli középhőmérsékleteket hozott. Ezzel szemben januárban csak északnyugaton volt már hőtöbblet, az ország legnagyobb részén hőhiány mutatkozott, amely délkeleten elérte a 2,5 fokot. Ez a negativ eltérés azonban nem tudta ellensúlyozni a meleg hónapok hőmérsékleti feleslegét, s Így 1967. év hőtöbblettel zárult. Az év legmagasabb hőmérsékletét, 36,2 C°-ot Lőrinoi /Heves m./ állomáson augusztus 5-én észlelték,mig a legnagyobb hideg Zemplénagárdón /Borsod - Abauj - Zemplén m./ lépett fel január 20-án -26,0 C°-os értékkel.- 299 -
