Vízrajzi Évkönyv 72., 1967 (Budapest, 1969)

Tartalomjegyzék

több csapadék hullott. A legtöbb csapadékot, 317 mm-t, a baranyamegyei Királyegyházán mér­ték. A száraz vidékeken általában 100-150 mm hullott, de a Mátra környékén és Debrecen vi­dékén 100 mm-nél kevesebb csapadékot mértek. A legnagyobb szárazság Hortobágyon /Hajdu-Bi- har m./ jelentkezett, ahol csak 72 mm volt az évszak csapadékmennyisége. A 60 éves átlaghoz viszonyítva az ország nagyobb részén csapadéktöbblet mutatko­zott, amely a délnyugati, déli, valamint az északkeleti vidékeken elérte a 40-60 jí-ot is, sít foltokban 60-80 £ is jelentkezett. A legnagyobb többlet, 90 jí, a baranyamegyei Király- egyházán mutatkozott. A csapadékhiány az ország északi vidékein általában 10-20 jí-ot, Esz­tergom környékén és Hortobágy vidékén 30 ?í-ot ért el. A legnagyobb hiány, 40 jt, Hortobá­gyon /Hajdu-Bihar m./ jelentkezett. ' A nyár /junius 1 - augusztus 31/ csapadékeloszlása a zivataros esők következtében egyenlőtlen volt, de egészbenvéve az évszak száraz jelleget mutatott. Junius első felében ugyan sok csapadék hullott, de a második felében szárazság kezdődött, amely egy-két zápor­tél eltekintve egész júliusban kitartott. Augusztus csak a Bükk vidékén volt csapadékos, mig más vidékeken olyan nagymérvű volt a szárazság, hogy a havi csapadékösszeg Б mm alatt maradt. így a nyár csapadékösszege sok helyen 100 mm-nél is kisebb volt. Ilyen száraz te­rületet találunk a Körösök vidékén, a Duna-Tisza közének déli részén, a Balaton délnyugati és északkeleti szomszédságában és a Dunántúl északi vidékén. A legkevesebb csapadékot, 48 mm-t, Balatonkenesén /Veszprém m./ mérték. A zivataros esők következtében az Alföldön több helyen hullott 150-200 mm csapadék, de az Északi-hegyvidékeken, valamint délnyugaton és Baranya megyében a 200 mm-t is meghaladta a nyár csapadékösszege. Alsókövesdpueztán /ЕП- kőca, Baranya m./ 343 mm csapadék esett. A 60 éves átlaghoz viszonyítva - elszórtan néhány folttól eltekintve - az ország egész területén csapadékhiány volt. Az egy-két állomáson esett átlagfeletti csapadék elté­rése csak 10-20 io-ot tett ki. Ennél több csapadék főleg a Mecsek környékén esett, ahol Szigetváron /Baranya m./ a csapadéktöbblet 47 J<-ot ért el. A csapadékhiány az ország na­gyobb részén 20-40 £ volt, de északkeleten, délkeleten és a Dunántúl jelentős részén a 40-60 #-ot is elérte. A legnagyobb hiány, 73 Balatonkenesén /Veszprém m./ mutatkozott. Az ősz /szeptember 1 - november 30/ folyamán, hasonlóan a nyárhoz, szintén kevés csapadék esett. A szeptemberi zivataros esők következtében az évszak csapadékeloszlása változatosan alakult. Szeptember különösen az ország nyugati részén bőséges csapadékot ho-' zott, mig októberben az északkeleti részek kivételével kevés eső esett. Különösen Bzáraz hónap volt november, amikor főleg a Duna-Tisza közén-csak 10-15 mm csapadékot mértek. Annak ellenére, hogy az ősz száraz volt, a szeptemberi esőzések következtében a nyugati határ mentén a csapadék mennyisége a 200 mm-t is meghaladta, sőt Zalalővőn /Zala m./ 292 mm-t mértek. Hegységeink közül csak a Bükkben érte el a 200 mm-t az őszi csapadék­összeg. Máshol mindenütt jóval kevesebb csapadék hullott, s a Duna-Tisza közének déli fe­- 296 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom