Vízrajzi Évkönyv 72., 1967 (Budapest, 1969)

Tartalomjegyzék

vi középvizállást zárójelbe tettük, épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott, vagy már interpolált értéket tartalmazott. A. zárójelben lévé szélaóséges vizálláeok extrapolált értékek. Ott, ahol az észlelée már évek óta folyik, a lehetőség szerint közöljük az 1939-44, valamint 1939 ill. 1954 óta eltelt évek havi, félévi, évi átlagait és szélsó értékeit, továbbá megadjuk a talajvizszintingadozás eddig észlelt szélső határait is. Az évi legnagyobb és legkisebb havi középvizállást folytonos ill. szaggatott aláhúzással jelöltük meg.

A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat; az adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes és törzsszámúk sorrendjében összeállított mutató könnyíti meg.

2. Talaivízállás! görbék cim alatt egyrészt néhány jellemző talajvizkutra a havi, évi és többévi középvizállásokat az évi szélső értékekkel együtt grafikusan közöljük a legutóbbi 20 évről, másrészt 46 kútnak a tárgyévi havi középvizállásait ábrázoltuk, kiegészítve az eddig észlelt havi szélső értékekkel.

A 3j_ pontban a források vizhozammérési adatait közöljük a talajvizszintészlelési adatoknál is alkalmazott vízgyűjtők szerinti csoportosításban. A források neve részben térképi eredetű, részben a helyi lakosság által használt, vagy nyilvántartásunkban történt felvételkor alkalmazott helyi vonatkozású elnevezés. Az Adriai-tenger feletti magasság a források egy részénél térképről vett, más részénél pedig a küszöbre vonatkoztatott mérési adat.

A forrásokat, illetve forráscsoportokat az Évkönyv végén közölt Vizhozammérő állomások hálózata térképén is feltüntettük. A keretbe foglalt jelölés számlálója a forráscsoport sorszámát, nevezője pedig a csoportban mért források számát jelenti.

4. Három jellegzetes forrás vízhozamának görbéje három karsztos kőzetből fakadó forrás hozamának időbeli alakulását ábrázolja. Kiegészítésül a környék csapadékadatait is felraktuk.

5. A karsztvizszintlngadozások görbéje a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység és a Bakony-hegység karsztvizszintjének változását mutatja hat karszthidrológiai vizsgálati szelvényben. A fúrásokban észlelt vizszintingadozások mellett közöljük a vidék csapadékadatait is.

6. Bányászat által befolyásolt karsztvizszintlngadozások görbéje a tatai és vártes- szöllősi, triász mészkőbe mélyített, fúrásban észlelt vizszintváltozásokat ábrázolja. Kiegészítésül a tatai csapadékadatokat is közöljük.

V. Időjárás.

1. Évkönyvünknek ezt a részét a tárgyév időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A leírást 2-4. alatt az év, az egyes évszakok és az öntözési félév CBaoadékmegoszlását szemléltető térképek egészítik ki, amelyek mellett mindenütt ott van az 1901/1960. évi átlagokkal való összehasonlítás.

5. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok cim alatt egyrészt a 292. oldalon közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint, hevességük szerinti sorrendben a 4 óránál rö- videbb idő alatt hullott, másrészt havonkinti időrendben a 24 órai50 mm-nél nagyobb osapadé-