Vízrajzi Évkönyv 71., 1966 (Budapest, 1968)

Tartalomjegyzék

ték a legmagasabb hőmérsékleteket. 8-a után lehűlés kezdődött, de a hideg ekkor még nem érte el a decemberben szokásos értéket és a napi maximum többnyire a fagypont fölött ma­radt. 22-étől kezdve ugyan még kissé hidegebb lett az időjárás, főleg északkeleten, ahol már -10 C°-nál is alacsonyabb minimumok alakultak ki, de az ország többi részein ekkor is csak fagypont körüli hőmérsékleteket észleltek. A december havi középhőmérséklet csak az ország északkeleti részein maradt fagy­pont alatt, másutt 0,0 C° és 2,0 C° között volt, mig a Balaton vidékén, Pécsett és Oroshá­zán meghaladta a 2,0 C°-ot. így a havi középhőmérséklet nyugaton 1-2 fokkal,másutt néhány tizeddel volt az átlag felett, mig északkeleten néhány tizedfokos hőhiány jelentkezett. A felmelegedés maximuma 2-án Kaposvárott 15,6 C°-ot ért el, mig a lehűlés 27-én Putnokon -16,1 C°-ig terjedt. A fagyos napok száma 20-25, tehát átlagkörüli,téli nap azonban csak egy-két eset­ben volt, kivéve az északkeleti részt, ahol kb. 10 téli nap fordult elő, s itt számuk fe­lülmúlta az átlagot. December utolsó harmadában a talaj legfelső rétegei, főleg északkele­ten, már fagyottak voltak. A 10./ alatti rajzon a talajhőmérséklet alakulását szemléltet­jük Budapest, Sopronhorpács /Győr-Sopron m./, Iregszemcse /Tolna m./, Homokszentgyörgy /Somogy m./, Kompolt./Heves m./,Kecskemét /Bács-Kiskun m./,Kisvárda/Szabolcs-Szatmár m./, Tiszaörs /Szolnok m./ és Mezőhegyes /Békés m./ állomásokról. Hogy a tél talaj hőmérsékleti alakulása áttekinthető legyen, az előző év november és december havi adatait is közöljük. Az ábrákból kitűnik, hogy a talajfagy január elején jelentkezett, s megszakítás nélkül február elejéig tartott, s általában 20-50 cm mélyre hatolt. Év végén sok helyen észlel­tek gyenge talajfagyot. A budapesti ábrából leolvasható, hogy a talajhőmérséklet a nyári félévben átlag­feletti, a téliben pedig átlagkörüli volt. A 11./ alatti rajz 12 állomásról a léghőmérséklet ötnapos középértékeit szemlélteti, összehasonlításul az 50 éves átlagokat és szélső értékeket is felraktuk. Az ábrából szembetűnően leolvasható február és október jelentékeny, április és december mérsékelt hőtöbblete, továbbá január számottevő, julius és augusztus kismértékű hőhiánya. A 12./ alatt közölt ábrák a havi.középléghőmérsékleti adatok és hőösszegek értékeit tüntetik fel az előbbi 12 állomásról. Az ábrákon alkalmazott külön beosztás segítségével a havi hőösszegek is leolvashatók, az évi hőöeszeget pedig külön megadjuk. A leolvasható havi középléghőmérsékleti adatok világosan mutatják február, ápri­lis, október és december hőtöbbletét, továbbá január, julius és augusztus hőhiányát. Az évi hőö8|szegek mindenütt felülmúlták az átlagértékeket. 307

Next

/
Oldalképek
Tartalom