Vízrajzi Évkönyv 71., 1966 (Budapest, 1968)
Tartalomjegyzék
Márciusban az ország közepén délnyugat-északkeleti irányú sávban esett több az átlagnál, mig ettől a sávtól északnyugatra és délkeletre szárazság uralkodott. Áprilisban a Dunántúl középsó részén voltak jelentős esők, mig a keleti részek inkább csak átlagköriili csapadékot kaptak. Májusban általában átlagkörüli csapadék hullott, csak délnyugaton és Körösszakai vidékén volt átlag felett a havi csapadék. A hónap végén a magasabb hegyeken hó esett, s a Mátra legmagasabb részén rövid ideig tartó hótakaró alakult ki. Az-- évszak folyamán a Nagy-Alföld túlnyomó részén 100-150, mig a Dunántúl nagyobb részén 150-200 mm osapadék hullott. A Dunántúlon nagy területen 200-250, sőt egy-két helyen ennél is több volt az évszak csapadékösszege. A legtöbb csapadékot, 289 mm-t Vároelő- dön /Veszprém m./ mérték. 100 mm-nél kisebb csapadékmennyiség csak az északi vidékeken és az északkeleti határszélen jelentkezett. A legkevesebb csapadék, 86 mm, Berkenyén /Nógrád m./ esett, de Bodrogolaszin /Borsod-Abauj-Zemplén m./ és Kálión /Nógrád m./ is csak 87 mm volt az évszak csapadékmennyisége. Az 50 éves átlaghoz viszonyítva ugyan az ország nagyobb részén az átlagot kissé meghaladó csapadék hullott, de elég nagy területeken nem érte el a csapadékösszeg az átlagot. A Dunántúl középsó részén, valamint a Tiszántúlnak Debrecentől délre elterülő vidékén 20-40, kisebb foltokon 40-60 'jí volt a csapadéktöbblet. A legnagyobb értéke, 75 “/>, Pápán /Veszprém m./ mutatkozott, de hasonlóan nagy volt az eltérés /73 $/ Körösszakálon /Hajdu- Bihar m./ is. Nem érte el a csapadékösszeg az átlagot a Dunántúl délkeleti, északnyugati és északkeleti vidékén, továbbá a Duna-Tisza köze északi, déli tájain, valamint a Tiszántúl középső és északkeleti részén. A csapadékhiány ezeken a tájakon 10-20, helyenként 20-30 £-ot ért el. A legnagyobb hiány, 49 Berkenyén /Nógrád m./ mutatkozott. A nyár /junius 1 - augusztus 31/, mint már említettük, igen sok csapadékot adott. Júniusban az ország déli részén volt több esőzés, mig az északi tájakon átlagkörüli csa— padék hullott. Júliusban az ország egész területén sok volt a csapadék, s csak délkeleten mutatkozott kisebb hiányomig délnyugaton 200 mm-nél is több esett. A veszprémmegyei Ker- tán 28-án és 29-én 2 nap alatt 105 mm volt a csapadékös,szeg. Augusztus már kissé szárazabb jelleget mutatott, s csak az ország északi és nyugati részei kaptak több csapadékot, mig délen általában 25-50 mm esett. A nyári hónapok csapadékösszege az ország nyugati, északi és északkeleti tájain 300-400 mm volt, sőt a nyugati határ mentén nagyobb területen 400 mm-nél is több esett. A legtöbb csapadékot, 452 mm-t Vasváron /Vas m./ mérték. Az ország nagyobb részén a nyár folyamán 200-300 mm csapadék hullott és csak kis terület az, ahol a csapadék 150-200 mm-t tett ki. A legkevesebb csapadékot, 136 mm-t, Dunaföldváron /Tolna m./ mérték. Az 50 éves átlaghoz viszonyítva csaknem az egész ország területén meghaladta az átlagot az évszak osapadékösszege. Jelentéktelen hiány csak a Dunántúl középső részén és az Alföld déli tájain egy-egy folton jelentkezett. A legnagyobb hiány, 18 #, Dunaföldváron /Tolna m./ lépett fel. Az ország túlnyomó részén 20-60 volt a csapadéktöbblet, de sok 298
