Vízrajzi Évkönyv 71., 1966 (Budapest, 1968)
Tartalomjegyzék
1, AZ IDŐJÁRÁS ALAKULÁSA a./ Csapadék. A csapadék évi összege. Az előző évhez hasonlóan az 1966. év is az ország csaknem egész területén csapadékos volt. Már az 1965/66-i tél is sok csapadékot adott. A tél első hónapja, 1965 decembere, erősen csapadékos volt s januárban is sok hó esett, februárban viszont csak az ország északi fele volt csapadékos, mig déli felében a csapadék az átlag felét sem érte el. A téllel szemben a tavasz már kevésbbé volt csapadékos. Márciusban az ország középső része, áprilisban a Dunántúl kapott bőséges csapadékot, mig májusban csak átlagos volt a lehullott csapadék mennyisége. A nyár, hasonlóan a télhez, igen bőséges csapadékot adott. Az ország déli részén csapadékos junius után júliusban csaknem mindenütt az átlagosnál több csapadék hullott, s augusztusban is az ország északi felében a havi csapadék mennyisége felülmúlta az átlagot, helyenként annak kétszeresét is. Az ősz első hónapjával, szeptemberrel, száraz időszak kezdődött, s a hónap folyamán különösen délen volt nagyfokú a szárazság. Igen száraz volt október is, mert a havi csapadékmennyiség legnagyobb része a hónap utolsó napjain esett. Ezzel szemben november ismét esős volt és az esős jelleg főleg a keleti részeken megmaradt decemberben is. így 1966-ban az átlagos februártól és májustól eltekintve csak szeptember és október volt száraz, mig a többi 8 hónapban az átlagosnál több csapadék esett, s legnagyobb eltérést julius mutatta. A csapadék eloszlása hasonlított az átlagos csapadékeloszláshoz abból a szempontból, hogy a legtöbb csapadék az ország délnyugati részén hullott. Itt nagyobb összefüggő területeken 1000 mm-nél is több esett, sőt Szalafőn /Vas m./ és Szentpéterföldén /Zala m./ az 1100 mm-t is elérte az évi csapadék mennyisége. Ezenkívül hegységeinkben, a Bakonyban, Pilisben, Börzsönyben és a Mátrában hullott 1000 mm-t meghaladó csapadékmennyiség. A Mátra legmagasabb pontján, a Kékestetőn/Gyöngyös, Heves m./ mérték a legtöbb, 1238 mm-es, csapadékösszeget. A Dunántúl nagyobb részén és a Nagy-Alföld északi vidékein 700 mm-nél nagyobb volt az évi csapadék, s nagy foltokban, főleg a Dunántúl nyugati részén a 800, helyenként a 900 mm-t is meghaladta. Az ország középső részén csaknem mindenütt 600 és 800 mm közötti csapadékmennyiség hullott, s igy felülmúlta az országos átlagnak tekintett 600 0 ' mm-t. A legszárazabb vidék a Körösök mentén húzódott, ahol 550 mm-nél is kisebb volt az év csapadékmennyisége. Hasonlóan, de kisebb kiterjedésű, száraz vidék volt Dunaföldvár, Szeged és Tótkomlós környékén. A legkisebb csapadékösszeget, 504 mm-t, Dunaföldváron /Tol296
