Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)
Tartalomjegyzék
lentékeny napfénytöbblet volt, mig júliusban és augusztusban átlagkörüli, a többi hónapokban átlagalatti értékek mutatkoztak. Az évi összegek az ország déli felében 10-130 órás többlettel, mig az északi felében 10-150 órás hiánnyal zárultak. A napfénvtartain területi alakulását szemléltetjük a 16./ alatt közölt térképpáron az egész évre és a tenyészidószakra, ábrázolva az 50 éves átlagoktól való eltéréseket is. Az év folyamán az ország északi felében napfény tartamhiány, déli felében többlet mutatkozott, a tenyészidószakban viszont Pécs vidékének kivételével átlagalatti volt a napfénytartam. d./ Párolgás. A szabad vizfelszin párolgásáról közlünk mérési és párolgási adatokat a 17/a-b. ábrákon. A 3 n? felületű és 50 cm mélységű, talajba süllyesztett kádakban a szabad vizfelszin párolgásának méréseit a kecskeméti kísérleti telepen a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1951-ben kezdte meg és 1958 óta a párolgásmérő kádak országos hálózatát fokozatosan épiti. Az a./ alatti ábrákon a mért párolgási adatok havi összegeit tüntettük fel 12 állomásra vonatkozóan s a kecskeméti kísérleti telepen mért adatokat az elmúlt 10, mig a többi állomásét 5 év észleléseinek átlagértékeivel hasonlítottuk össze. Külön táblázatosán közöljük az állomásokon mért legnagyobb 24 órai párolgásmeny- nyiségeket is. A b./ alatti térképen feltüntettük az edddigi mérések felhasználásával számított évi párolgási adatok területi eloszlását. Az 500 m-nél magasabb területek párolgási értékei a térkép mellett elhelyezett függvényábráról olvashatók le. Összehasonlitásképen a térképen feltüntettük a számított párolgási értékek 50 évi átlagát is. Részletesebb időjárási adatok az Országos Meteorológiai Intézet kézirat! anyagában, illetve a havonta megjelenő "Időjárási havi jelentés Magyarországról" cimü kiadványban találhatók. 317
