Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)
Tartalomjegyzék
vi középvizállást zárójelbe tettük, épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott, vagy már interpolált értéket tartalmazott. A zárójelben lévé azélsóséges vizslások extrapolált értékek. Ott, ahol az észlelés már évek óta folyik, a lehetőség szerint közöljük az 1939-44, yalamint 1939 ill. 1954 óta eltelt évek havi, félévi, évi átlagait és szélsó értékeit, továbbá megadjak a talajvizszintingadozás eddig észlelt szélső határait Í3. Az évi legnagyobb és legkisebb havi középvizállást folytonos ill. szaggatott aláhúzással jelöltük meg. A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat; az adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes és törzsszámúk sorrendjében összeállított mutató könnyíti meg. 2. Talaivizállási görbék cim alatt egyrészt néhány jellemző talajvizkutra a havi, évi és többévi középvizállásokat az évi szélső értékekkel együtt grafikusan közöljük a legutóbbi 20 évről, másrészt 46 kútnak a tárgyévi havi középvizállásait ábrázoltuk, kiegészítve az eddig észlelt havi szélső értékekkel. A 3_»_ pontban a források vizhozammérési adatait közöljük a talajvizszintészlelési^ada- tolcnál is alkalmazott vízgyűjtők szerinti csoportosításban. A források neve részben térképi eredetű, részben a helyi lakosság által használt, vagy nyilvántartásunkban történt felvételkor alkalmazott helyi vonatkozású elnevezés. Az Adriai-tenger feletti magasság a források egy részénél térképről vett, más részénél pedig a küszöbre vonatkoztatott mérési adat. A forrásokat, illetve forráscsoportokat az Évkönyv végén közölt Vizhozammérő állomások hálózata térképén is feltüntettük. A keretbe foglalt jelölés számlálója a forráscsoport sorszámát, nevezője pedig a csoportban mért források számát jelenti. 4. Három jellegzetes forrás vízhozamának görbéje három karsztos kőzetből fakadó forrás hozamának időbeli alakulását ábrázolja. Kiegészítésül a környék csapadékadatait is felraktuk. 5. A karsztvizazintingadozáaok görbéje a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység és a Bakony-hegység karsztvizszintjének változását mutatja öt karszthidrológiai vizsgálati szelvényben. A fúrásokban észlelt vizszintingadozások mellett közöljük a vidék csapadékadatait is. 6. Bányászat által befolyásolt karsztvizszintingadozások görbéje a tatai és vértea- szöllősi, triász mészkőbe mélyített, fúrásban észlelt vizazintváltozásokat ábrázolja. Kiegészítésül a tatai csapadékadatokat is közöljük. V. Időjárás. • ■ 1. Évkönyvünknek ezt a részét a tárgyév Időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A leírást 2-4. alatt az év, az egyes évszakok és az öntözési félév csacadékmegoszlását szemléltető térképek egészítik ki, amelyek mellett mindenütt ott van az 1901/1950. évi átlagokkal való összehasonlítás. 5. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok cim alatt egyrészt a 302. oldalon közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint, hevességük szerinti sorrendben a 4 óránál rö- videbb idő alatt hullott, másrészt havonkinti időrendben a 24 órai 50 mm-nél nagyobb csapadé13
