Vízrajzi Évkönyv 68., 1963 (Budapest, 1965)

Tartalomjegyzék

vi középvizállást záréjeibe tettük, épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott, vagy már interpolált értéket tartalmazott. A zárójelben lévó szélsőséges vízállások extrapolált értékek. Ott, ahol az észlelés már évek óta folyik, a lehetőség szerint közöljük az 1939-44, valamint 1939 ill. 1954 óta eltelt évek havi, fél­évi, évi átlagait és szélső értékéit, továbbá megadjuk a talajvizszintingadozás eddig ész­lelt' szélső határait is.< Az évi legnagyobb és legkisebb havi középvizálláat folytonos ill. szaggatott aláhúzással jelöltük meg. •.. . A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat; az adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes és törzsszámúk sorrendjében összeállított mutató könnyiti meg. 2. Talajvízállási görbék cim alatt egyrészt néhány jellemző talajvizkutra a havi, évi és többévi középvizállásokat az évi szélső értékekkel együtt grafikuáan közöljük a legutóbbi 20 évről, másrészt 46 kútnak a tárgyévi' havi középvizállásait ábrázoltuk, kiegészítve az ed­dig észlelt havi szélső értékekkel. A 3^ pontban a források vizhozammérőbí adatait közöljük a talajvizszintészlelési ada­toknál is alkalmazott vízgyűjtők szerinti csoportosításban. A források neve részben térképi eredetű, részben a helyi lakosság által használt, vagy nyilvántartásunkban történt felvétel­kor alkalmazott helyi vonatkozású elnevezés. Az Adriai-tenger feletti magasság a források egy részénél térképről vett, más részénél pedig a küszöbre vonatkoztatott mérési adat. A forrásokat, illetve forráscsoportokat az Évkönyv végén közölt Vizhozammérő állomá­sok hálózata térképén is feltüntettük. A keretbe foglalt jelölés számlálója a forráscsoport sorszámát, nevezője pedig a csoportban mért források számát jelenti. 4. Két .jellegzetes forrás vízhozamának görbéje két, karsztos kőzetből fakadó forrás hozamának időbeli alakulását ábrázolja.Kiegészítésül a környék csapadékadatait is felraktuk. Karaztvizszintingadozások és forráshozamok görbéié a Balaton-felvidék,a Keszthelyi­hegység és a Bakony.-hegység karsztvizszintjének változását mutatja öt karszthidrológiai vizs­gálati szelvényben.A fúrásokban észlelt vizszintingadozások mellett közöljük az ugyanabban a szelvényben fakadó, rendszeresen mért forrás, ill. források vízhozamának változását, vala­mint a vidék csapadékadatait is. ' 6. Bányászat által befolyásolt karsztvizszintlngadozások görbéje a tatai és vértes­szöllősi, triász mészkőbe mélyített, fúrásban észlelt vizszintváltozásokat ábrázolja. Kiegé­... - ' C szitésül a tatai csapadékadatokat is közöljük. V. Idó.járás. 1. Évkönyvünknek ezt a részét a tárgyév időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A leirást 2-4. alatt az év, az egyes évszakok és az öntözési félév csapadékmegoszléaát szem­léltető térképek egészítik ki, amelyek mellett mindenütt ott van az 19.01/1940. évi átlagok­kal való összehasonlítás. 5. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok cim alatt egyrészt a 296. oldalon kö­zölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint, hevességük szerinti sorrendben a 4 órá­nál rövidebb idő alatt hullott, másrészt havonkinti időrendben a 24 órai 50 mm-nél nagyobb csapadékokat foglaltuk össze. Néhány jellegzetes nagykiterjedésü rendkívüli csapadékot 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom