Vízrajzi Évkönyv 68., 1963 (Budapest, 1965)
Tartalomjegyzék
Az egyes vízmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében célszerűségi szempontból a nullpont magasságát is közöljük,hogy a vizszintek abszolút magassága gyorsabban számítható legyen.Ugyanitt a vizgyüjtóterület nagyságát is megadjuk . A napi vizállásadatok április 1-e és szeptember 30-a közti nyári félévben a reggel 7 órai, egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik.Az észlelők feljegyzéseit általában javítás nélkül közöljük. Jeges vízállásoknál az adatok bekeretezésével feltűnően kivánjuk jelezni,hogy használatuknál jég okozta duzzasztás és más ;avaró hatások miatt óvatosan kell eljárni.Jeges vízről beszélünk akkor is,ha magánál a mércénél sikviz volt ugyan.de a vízállást valamely lejjebb vagy feljebb keletkezett jégdugó, vagy jégtorlasz befolyásolta. /Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé 3zedett két, illetve egy csillag jelöli az álló jeget, illetőleg a jégzajlást./ A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vízállások /legkisebb, közepes ée legnagyobb vizállás/. A folyók vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /legkisebb és legnagyobb vizállás/, továbbá egy többéves periódus, lehetőleg egy átlagos vizjárásu évtized és a közelmúlt időszak havi és jellemző vízállásait.A mederváltozások miatt hosszabb időszak vizállásadatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be,hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes vizhozamgörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízhozamokra gépiesen következtetni. összehasonlításra továbbra is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait, mert az évtized a bennefoglalt évek változatossága /nedves, száraz/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárási viszonyokat.Emellett azonban közöljük a közelmúlt időszak, legtöbbnél az utóbbi 10 év jellemző adatsorait i3. Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű, gyakorlati érték- nélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között előfordulhatnak. Pl. Budapestnél | LNV1-ként nem az 1838^évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vizállás nem fordulhat elő; Dunaremeténél pedig LKV-ként a legutóbbi 20 év legkisebb vízállását közöljük, mert a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1888. I. 1-én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /40 cm/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne. Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék nullpontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egjbe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes nullpontokra vonatkoznak. _ о _
