Vízrajzi Évkönyv 68., 1963 (Budapest, 1965)

Tartalomjegyzék

5 szitálás: apró /fél mm-nél kisebb átmérőjű/ vizcseppek lassú,többnyire egyenletes hullása, amelyeket gyeng-e szellő is eltérít a függőleges irány- tői.

• eső: vizcseppek /fél mm-nél nagyobb átmérőjüek/ folytonos, mérsékelten gyors hullása, amelyeket gyenge szél nem térit el a függőleges iránytól.

* hó: hatszögü jégkristályokból álló IS

pelyhek folytonos»mérsékelt sebességű hullása.

• havageső: eső és hó vegyes hullása

▲ jégeső: gömbölyű vagy szabálytalan formájú, többnyire átlátszó felületű nagy /5 mm-nél nagyobb átmérőjű/ jégszemek, esetleg összefagyott jégdarabok.

hóréteg, hófolt: a talajt egészben, vagy részben /hófolt/ hó borit ja.

Megjegyzés: az 0,1 mm-nél kisebb csapadékot számérték nélkül csak a csapadékalaknak megfelelő jel berajzolásával adtuk meg.

Az Évkönyv használatához szükséges általános tudnivalók az egyes fejezetek sorrendjében a következők:

II. Az év hidrológiai jellemzése.

Ebben a fejezetben az év felszini és talajvizjárásának, jég- és gázlóviszonyainak jellemzését adtuk meteorológiai kapcsolatukkal kibővitve, továbbá hosezabbidejü átlagokkal és szélsőségekkel összehasonlitva.Jégviszonyokra vonatkozólag összehasonlitó adatokat megbízható pégebbi észlelések hiányában csak a Dunáról és Tiszáról közlünk. A gázlókra vonatkozó jellemzésben a Tiszáról csak a közelmúlt időszakkal való összehasonlitás volt lehetséges, minthogy régebbi gázlómérésck hiányoznak, összefoglaló adatokat közlünk a belvizi elöntésekről.

III. felszini vizek.

A III. fejezet l/а. részében az országos vizmércehálózat vázlatát közöljük a Duna- és Tiszavölgyre vonatkozólag. A különböző jelölések jelentését az ábrán adjuk meg. Ez az ábra tulajdonképen az l/b. alatt közölt országos vizmércehálózat állomásai vízfolyások szerinti kimutatásnak grafikus ábrázolása. Ez utóbbi kimutatásban a naponkint táviratozó vizmérceállomá3ok nevét aláhúztuk.

2/a. Az országos vizmércehálózat mércéinek törzskönyvi adatait betűrend szerinti összeállításban közöljük.

A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés, a tiszai vízmércéket pedig az 1929/31.évi felvétel alapján készült, "A Tisza helyszinrajza,hosszszelvénye és kereszt- szelvényei" cimü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolság szerint adjuk meg, mig a többi folyó vízmércéjének helyét felmérési adatok,illetve néhányét térképi lemérés alapján közöljük.

Vizgyüjtőterületként az Intézet Hidrológiai Atlaszainak eddig megjelent köteteiben szereplő, újonnan meghatározott értékeket közöljük. Néhány vízmércénél, ahol a viz- gyüjtőterület megnyugtató módon nem határolható el, hiányjelet / - / tettünk.

7 -