Vízrajzi Évkönyv 66., 1961 (Budapest, 1963)
Tartalomjegyzék
ví középvizállást zárójelbe tettük, épenugy zárójelbe kerültek a.félévi és évi közepek Í3, ha valamelyik havi közép hiányzott vagy már interpolált értéket tartalmazott. A zárójelben lévé szélsőséges vízállások extrapolált értékek. Ott,ahol az észlelés már évék óta folyik, a lehetőség szerint közöljük az 1939-44, 1939-60 és az 1954-60 évi átlagokat és szélső értékeket, továbbá megadjuk a talajvizsziningadozás eddig észlelt szélső határait is.Az évi legnagyobb és legkisebb havi középvizállást folytonos ill. szaggatott aláhúzással jelöltük meg. A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat; az adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes és törzsszámúk sorrendjében összeállított mutató könnyiti meg. 2..Talajvlzállási görbék cim alatt egyrészt néhány jellemző talajvizkutra a havi, évi és többévi középvizállásokat az évi szélső értékekkel együtt grafikusan közöljük a legutóbbi 20 évről, másrészt 46 kútnak a tárgyévi havi középvizállásait ábrázoltuk, kiegészítve az eddig észlelt havi szélső értékekkel. A.3. pontban a források vizhozammérési adatait közöljük a talajvizszinészlelési adatoknál is alkalmazott vízgyűjtők szerinti csoportosításban. A források neve részben térképi eredetű, részben a helyi lakosság által használt, vagy nyilvántartásunkban történt felvételkor alkalmazott helyi vonatkozású elnevezés. Az Adriai-tenger feletti magasság a források egy részénél térképről vett, más részénél pedig a küszöbre vonatkoztatott mérési adat. A forrásokat, illetve forráscsoportokat az Évkönyv végén közölt Vizhozammérő állomások hálózata térképén is feltüntettük. A keretbe foglalt jelölés számlálója a forráscsoport sorszámát, nevezője pedig a csoportban mért források számát jelenti. 4. Két .jellegzetes forrás vízhozamának görbéje két, karsztos kőzetből fake.dó forrás hozamának időbeli alakulását ábrázolja. Kiegészítésül a környék csapadékadatait is felraktuk. ,5. Karsztvizaziningadozások és forráshozamok görbéje a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység és az Északi-Bakony karsztvizszintjének változását mutatja négy karszthidro- lógiai vizsgálati szelvényben. A fúrásokban észlelt vizsziningadozások mellett közöljük az ugyanabban a szelvényben fakadó, rendszeresen mért forrás, ill. források vízhozamának változását, valamint a vidék csapadékadatait is. V. Időjárás. 1. Évkönyvünknek ezt a részét a tárgyév időjárási viszonyainak ismertetése nyitja A meg. A leírást 2-4. alatt az év, az egyes évszakok és az öntözési félév csapadékmegoszlását szemléltető térképek egészítik ki,amelyek mellett mindenütt ott van az 1901/1940. évi átlagokkal való összehasonlítás. 5. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok cim alatt egyrészt a 288. oldalon közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtő'területenkint,hevességük szerinti sorrendben a 4 óránál rövidebb idő alatt hullott, másrészt havonkinti időrendben a 24 órai 50 mm-nél nagyobb csapadékokat foglaltuk össze. Kéhány jellegzetes nagykiterjedésü rendkívüli csapadékot 13
