Vízrajzi Évkönyv 65., 1960 (Budapest, 1961)
Tartalomjegyzék
figyelmet felhívjak - a vízrendszernek megfelelően a kisebb folyőknak a torkolatukhoz legközelebb eső mércéjükön észlelt vízállásait is közöljük. így ezeknek a vízállásoknak a görbéje két helyen is szerepel. Az első és másodrendű vízmércék vizállásgörbéin kivül a harmadrendű vízmércék görbéit is közöljük, tekintve, hogy azokról napi vizállásadatokat nem adunk. 6. Külön tábla ad áttekintést a tél jégviszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a / folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható.Az ábrát kiegészítettük néhány mérőhely viz- és léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbével. 9. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai és tiszai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé. Az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, amelyekhez a hajózás igazodik /Bécs, Gönyü, Budapest és Mohács, Tiszafüred, Szolnok, Csongrád, Szeged/. Külön rajz foglalja össze a pozsony-gönyüi, a gö- nyü-budapesti" a Budapest alatti, továbbá a tiszalök-tiszafüredi, a tiszafüred-szolnoki és a Szolnok alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. A tartósságot összehasonlítottuk a Dunán az 1946/59, a Tiszán 1949/59 évek átlagos tartósságával. 10. A közölt hordáiékhozamadatok - úgy a tárgyéviek, mint a többévesek - a mérési adatok alapján számitott értékek. Szélsőségként az eddigi, ill. az 1960. évi legnagyobb vízállásnak megfelelő értékeket közöljük. A különböző vízfolyásokon az év folyamán végzett vizhozammérések helyét és számát az Évkönyv végén csatolt térképen közöljük. IV. Felszín alatti vizek. 1. A tala.ivizszinészlelési adatokra vonatkozóan megjegyezzük, hogy az Évkönyvben az országos talajvizkuthálózat fontosabb állomásainak észlelési anyagát közöljük a viztani év szerint a fejezet után közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint csoportosítva. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroljuk, törzsszámúk megjelölésével. Széknek anyagát a Vizrajzi Szolgálat kéziratban őrzi. A november 1-ével kezdődő ^riztani évet azzal az évszámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3-nál több leolvasást kellett interpolálni, a havi középvizállást zárójelbe tettük, épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott vagy már interpolált értéket tartalmazott. A zárójelben lévő szélsőséges vízállások extrapolált értékek. Ott,ahol az észlelés már évek óta folyik, a lehetőség szerint közöljük az 1939-44, 1939-59 és az 1954-59 évi átlagokat és szélső értékeket, továbbá megadjuk a talajvizsziningadozás eddig észlelt szélső határait is.Az évi legnagyobb és legkisebb havi középvizállást folytonos ill. szaggatott aláhúzással Jelöltük meg. A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat; az adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes és törzsszámúk sorrendjében összeállított mutató könnyíti meg.- 12
