Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

A

jég

összes

ÁllójeMérceállomás, időszak

legkorábbi

átlalegkoátlaátlalegkéátlalegkésőbbi

jeges

ges

gos

rábbi

gos

gos

sóbbi

gos

n a i

0 к

megjelenése

beállása

felengedése

eltűnése

шах.

átl.

max.

átl.

Szolnok

1958/59

XII.5.

II. 21

38

1930/31-1949/50

XII.1.

XII.21

XII.9

XII.29

11.18

III.24

III .4

III.31

110

55

90

39

1890/91-1949/50

XI.15.

XII. 7

XI.16

XII.27

11.21

III.24

11.27

III.31

119

58

107

50

Csongrád

1958/59

I. 18.11.16II. 18II. 19

2821930/31-1949/50

XII.3.

XII.19

XII.11

I. 3.

11.18

III.20

I1I.1

III.28

112

55

89

36

1890/91-1949/50

XI.16.

XII.17

XII. 7

I. 2.

11.16

III.20

11.24

III.28

113

52

89

41

Szeged

1958/59

XII.4.II. 17II. 20

—

II. 24

38

—

3

_

1930/31-1949/50

XI.30.

XII.20

XII.11

I. 2.

11.19

III.28

11.23

IV. 2

112

53

97

36

1890/91-1949/50

XI.15.

XII.17

XI. 24

XI1.29

II. 12

III.28

11.21

IV. 2

112

52

97

40

Az 1930/31-1949/50-i 20 és az 1890/91-1949/50-i 60 éves időszak adataival való összehasonlításból látszik, hogy a Tiszán az 1958/59-i télen általában 30-50 jeges nap volt, ami az átlagnak 50-100 i«-át teszi ki. Álló jég néhány napig, 0-10 $-os átlagos időtartamig, borította a folyót.

Az év végén a Tiszán a jég nem jelent meg.

A mellékfolyók jégviszonyai általában a Duna, illetve a Tisza jégjá- rásának megfelelően alakultak. December elején jelent meg a jég s több helyen be is álltak a folyók, de a hónap közepére újra jégmentesek lettek. Hosszabb ideig tartó jégzajlás, majd álló jég január közepétől kisebb megszakításokkal február végéig, illetve egyes tiszántúli mellékfolyókon március elejéig tartott.

Az év végén a mellékfolyókon jégzajlás nem indult meg.

A Balatonon december elején indult meg a jégképződés, s helyenként néhány napig álló jég is kialakult. Majd január közepén keletkezett összefüggő jégtakaró, mely kisebb megszakításokkal február végéig, illetve március elejéig tartott. Az év végén jégképződés nem indult meg.

A gázlóviszonyok a Dunán és a Tiszán kedvezőtlenebbek voltak az előző évinél.

A Dunán a pozsony-gönyüi szakaszon január közepétől kisebb megszakítással március elejéig, majd szeptember elejétől az év végéig, a gönyü-budapesti szakaszon szeptember végétől december végéig észleltek gázlót, mig a Budapest alatti szakaszon február elejétől néhány hetes megszakítással április elejéig és október elejétől az év végéig volt gázló. A gázlókban túlnyomó részt 20-16 dm-es mélységeket mértek.- 21