Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
vasmegyei Csehimindszenten jelentkezett A tavasz /március 1 - május 31/ első felében folytatódott a télutó szárazsága,április’ 10-e után azonban - különösen májusban - bőséges esőzések voltak igen szeszélyes eloszlásban. Bőséges volt a csapadék a Dunántúl és az Alföld déli részein és a nyugati tájakon. Itt nagy területen 150-200 mm, a délnyugati részen pedig 200-300 mm csapadék esett. A legtöbb csapadékot a zalamegyei Csörnyeföld jelentette, ahol 363 mm-t észleltek. Az ország többi vidékén aránylag kevés volt a csapadék, s a Tiszántúlon nagy területen, valamint a Sajó-Hernád vidékének egy részén 100 mm-nél is kevesebb esett. A legkevesebb csapadék, 64 mm, Karcagon /Szolnok m./ hullott-; A 40 évi átlaghoz viszonyítva az ország déli és nyugati részei tűnnek ki jelentős csapadéktöbblettel, mig a többi vidéken a szeszélyes eloszlásnak megfelelően csak 1-1 állomás mutat az átlagnál jelentékenyen nagyobb csápadékmennyiséget. Legnagyobb volt a többlet a somogymegyei Komlósdon, ahol 57 $-kal haladta meg az átlagot és különös módon a békésmegyei Dobozon is 43 $-os csapadéktöbbletet észleltek.A csapadékhiány az ország nagyobb részén 10 - 20 $-ot tesz ki,de a Tiszántúlon és az északkeleti vidékeken a 20 - 40 $-ot is elérte. A legnagyobb csapadékhiányt, 51 $-ot, Karcagon /Szolnok m./ találjuk. A nyár /junius 1 - augusztus 31/ folyamán országosan kedvezőek voltak a csapadék- viszonyok. Jun-iusban főleg a Dunántúlon esett bőséges csapadék, s 11-én a Mecsekben a csapadék egynapos összege felülmúlta a 100 mm-t. Júliusban különösen a Dunántúl északnyugati tájain és a Mátra-Bükk vidékén volt bőséges esőzés. A Bakony nyugati oldalán julius 20-a körül több.napon át heves felhőszakadás pusztított, ami nemcsak a mezőgazdaságban okozott nagy károkat, hanem a közlekedést is több napon át megbénította. Augusztus az előző hónapokkal ellentétben már szárazabb volt és csak középső harmadában hullott bőségesebb csapadék, 18-a után pedig országos szárazság kezdődött. Ennek ellenére a megelőző két hónap csapadékossága következtében az ország nagyrésze a nyár folyamán bőséges csapadékot kapott. A Dunántúlnak csaknem egész területén 200 mm-en felül volt a nyári csapadékösszeg,sőt a délnyugati és nyugati határ mentén 300 mm-nél is több esett. A Bakony nyugati részein és a Nagykanizsától északra eső vidéken 400 mm-en felüli csapadékösszeget észleltek.Bőséges csapadékban részesült az Északi-hegyvidék is, ahol több helyen 300 mm-nél nagyobb volt a nyári csapadékösszeg. Az Alföldön már kissé kevesebb volt a csapadék, általában azonban itt js elérte a 200 ram-t. Ennél kevesebb mennyiséget nagyobb területen a Tiszántúlon észleltek. A legnagyobb nyári csapadékösszeget a veszprémmegyei Parkasgyepün mérték, ahol julius 20-án egyetlen napon 141 mm hullott, s az egész nyár csapadékmennyisége 521 mm volt. A legkisebb nyári csapadékösszeget, 92 mm-t, a hajdu-bihurmegyei Berettyóújfalun észlelték. A 40 évi átlaghoz viszonyítva csaknem az egész országban bőséges volt a nyári csapadék. A Bakony vidékén és Nagykanizsa környékén, továbbá a Mátrában és Nógrád megye e- gyes részein az átlagnak közel kétszerese, sőt helyenként azt is felülmúló mennyiség esett. A legnagyobb csapadéktöbblet, 112 $, a nógrádmegyei Nógrádszakálon jelentkezett. Csapadékhiányt csak szórványosan találunk egy - egy állomáson és értéke csak 10-20 $-ot tesz ki. A 251
