Vízrajzi Évkönyv 63., 1958 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

li részek kivételével 32-34 C°, ha,zánk többi részén 33-36 СО volt. A legalacsonyabb hémér* .

séklet értéke ée fellépésének napja már nem ilyen egységes. A dátumok 26-a körül csoportosulnak. A legerősebb lehűlés általában 10 C° közelében volt. A nyári napok száma általában 20, délkeleten azonban elérte a 28-át is. Hőség-nap különösen az Alföldön fordult elő nagyszámban: 10-13} a Dunántúlon és északon azonban 10 alatt maradt.

Augusztus elején még 2-3 napig folytatódott a júliusi hőség,majd hűvösebb és melegebb időszakok váltakoztak. A hőmérséklet havi középértéke nyugaton éa a 400 m-nél magasabban fekvő vidékeken 20 C° alatt,a Dunántúlon és az Alföldön 20-22 C° között volt és 0,5- 1 fokkal multa felül az átlagot. A legerősebb felmelegedést általában 2-án, délnyugaton e- gyes helyeken 19-én, délkeleten 20-án mérték. Nyugaton 32-34 0°, keleten 34-36 C° yolt a maximum. A legalacsonyabb hőmérséklet hazánk nyugati felén 28-30-a között»keleten és északon inkább 5-6-án állott be, s 7-9 C°-ig, a nagyobb városokban csak 10-12 C°-ig terjedt. A nyári napok száma az ország nyugati és északi vidékein 18-20, az Alföldön 20-25 volt.Hőség- napot az Alföld középső és délkeleti részén 10 alkalommal, északon 2-3 alkalommal észleltek. Az Alföld ön sokfelé előfordult 1-4 forró nap /amikor a maximum elérte a 35 C°-ot/ is.

Szeptemberben a napi középhőmérséklet többnyire az átlag felett volt, csak 4-e körül és a hónap végén fordult hidegebbre az időjárás.A havi középhőmérséklet általában 15-17 C° volt, csak délen közelitette meg a 18 C°-ot, magas hegyeinken azonban 12 C°-nál alacsonyabb maradt. A középértékek 0,5-1 fokkal múlták felül az átlagot, de északon több helyen néhány tizedfokos hiány mutatkozott. A havi maximumot kevés kivétellel 8-án mérték. Értéke 28-31,5 C° között volt.A legalacsonyabb hőmérséklet a hónap végén,28-30-a között állott be, amikor hajnalban 1-4 C°-ig hűlt le a levegő. Az ország keleti felében e napokon talajmenti fagy is előfordult. A nyári napok száma délen 10-15,a többi sikvidéken 5-10, a hegyeken 0-3 volt, s csak délen multa felül az átlagot. Több helyen volt még 1-2 hőségnap.

Október első fele igen enyhe volt, 15-e után azonban hidegre fordult az idő és a napi középhőmérséklet egyes napokon 5 C°-kal maradt az átlag alatt. A havi középhőmérséklet a Dunántúl és az Alföld legnagyobb részén 11 C° körül volt, de Baranya megye déli részén felülmúlta a 12 C°-ot. Ezzel szemben a Nyírségben 10 C° körül volt, az északi hegyvidéken pedig 10 C° alatt maradt a középhőméreéklet. A középértékek általában 1 fokon belüli,jelentéktelen többletet, keleten ezzel szemben néhány tizedfokos hiányt mutattak az átlaghoz képest. A legerősebb felmelegedést általában 1-ón, vagy 7-én, a Dunántúlon sokfelé 12-én mérték, a- mikor 23-26 C°-ig, sőt a déli határszélen 27 C°-ig emelkedett a hőmérséklet. A legerősebb -lehűlést kevés kivétellel a hónap utolsó négy napján észlelték. A minimumok e napokon 0 és 4 C® között voltai. Sokfelé előfordult még 1-3, sőt délen néhány helyen 6 nyári nap. A főváros és a Balaton környéke kivételével — ahol nem fagyott - 1-3, északon és keleten 7-10

(fagyos napot jegyeztek fel. A nyári napok száma felülmúlta az átlagot, a fagyos napoké csak északon és keleten volt magasabb az átlagnál.

November elejének átlagkörüli hőmérsékletét a hónap közepén rendkívül enyhe időjárás követte, 10 C° feletti napi középhőmérséklettel. A 22-e után jelentkező hideg,ködös na246