Vízrajzi Évkönyv 63., 1958 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

1958-as tél leghidegebb szakasza január 22-től február 2-ig tartott. A január havi kczép- hőmérséklet az ország egész területén fagypont alatti volt. Értéke a Dunántúlon általában -0,5, -1,5 C°, kivéve Zala megye területét, ahol -2,0, -2,7 C°-ot jegyeztek fel. Az Alföldön -1,0, -3,0 C°, az északi hegyvidéken -2,0, -4,0 C° volt- a középérték. A Dunántúlon és az Alföld északkeleti részén néhány helyen 0,5 fok körüli többlet, egyebütt 0,5-1,5 fokos hiány mutatkozott az átlaghoz képest. A legmagasabb hőmérsékletet 14-e,vagy 20-a körül mérték. Értéke hazánk nyugati, északi és középső részén 9-12 C°, keleten 6-9 C° volt. A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ száma többnyire 22-28 között váltakozott és kb. megfelelt az átlagnak. A téli napok /amikor a hőmérséklet legmagasabb értéke is 0 C° alatt maradt/ száma 10-15, északnyugaton 7-10 volt és többfelé felülmúlta az átlagot.

A talajfagy a hőnap elején és végén országszerte 20 cm mélységig terjedt.

Február igen enyhe időjárást hozott. A rendkívüli enyheséget csak a hónap első napjain, 18-20-a között és utolsó napján szakította meg hidegebb időszak. A hőmérséklet havi középértékei általában 3-5 C°, északon 1,5-3 C° között voltak és 2-4 fokkal múlták felül az átlagot. A legerősebb nappali felmelegedés 17-19»északon 14-16 C°-ig terjedt 13-15- e között. A hajnali lehűlések szélső értéke nyugaton -5, -8 C°, Zalában -10 C° alatt,keleten -10, -16 C° volt»többnyire 1-2-án,egyes helyeken 20-án vagy 23-án. A fagyos napok száma 12-16, nyugaton és északon 18-20 volt,a téli napoké 1-4 - helyenkint egysem - és sehol sem érte el az átlagot.

A talajfagy 1-e és 10-e között 20 cm mélységig hatolt,mig 20-24-e között többfelé fagyott volt a talaj felszine.

Márciusban rendkivül hideg időjárás uralkodott.A napi középhőmérséklet a hónap u- tolsó 3-4 napja kivételével állandóan az átlag alatt volt és több napon -7 fokos eltérés fordult elő. A hőmérséklet havi középértéke 0,5-2 C° között váltakozott, csak kevés helyen volt 2 C°-nál magasabb és 3,5-5 fokkal maradt az átlag alatt. Országszerte 2-3 C°-kal alacsonyabb volt a középérték,mint a megelőző február hónapé.A legerősebb felmelegedést a Dunántúlon 29-én,keleten 30-án észlelték. Értéke nem érte el a 20 C°-ot. Északnyugaton 14-17 C°-ig,keleten és délen 16-19 C°-ig emelkedett e napokon a hőmérséklet. A minimum általában a hónap első felében következett be, többnyire 5-én, keleten inkább 10-én. A lehűlés országszerte -7, -10 C° volt, sokfelé -10 C°-nál erősebb hideget is mértek. Igen nagy volt a a fagyos napok száma: 24-28 az átlagos 10-15-tel szemben. Az Alföld középső és délkeleti részén téli nap nem volt, egyébként 1-4 fordult elő.

A Dunántúl északnyugati részén 1-24-éig fagyott volt a talaj felső 2 cm-es rétege, mig az ország többi részén már nem volt talajfagy.

Áprilisban folytatódott a hűvös időjárás, s csak 5-e és 20-a körül jelentkezett kisebb felmelegedés »amikor a napi középhőmérséklet az átlag fölé emelkedett. A havi középhőmérséklet általában 8 C° körül volt.A Balaton környékén és délen a 9 C°-ot is megközeli- xette,vagy elérte, északon azonban 8 C alatt maradt. A középértekek 1,5 - 2,5 fokkal vol- 244 -