Vízrajzi Évkönyv 62., 1957 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
Mérceállomás, időszak A j é g összes jeges Állójeges legkorábbi átlagos legkorábbi átlagos átlagos legkésőbbi átlagos legkésőbbi n a p о к megjelenése beállása felengedése eltűnése шах. átl . max. átl Szolnok 1956/57 XI.23 1.18. II.11. 11.15 52 24 1930/31-1949/50 XII.1 XII.21 XII.9 XII.29 11.18 III.24 III.4 III.31 110 55 90 39 1890/91-1949/50 XI.15 XII.7 XI.16 XII.27 11.21 III.24 11.27 III.31 119 58 107 50 Csongrád 1956/57 XI.25 1.17 _II.11 • 11.14 4524 1930/31-1949/50 XII.3 XII.19 XII.11 I. 3. 11.18 III.20 III.1 II1.28 112 55 89 36 1890/01-1949/50 XI.16 XII.17 XII.7 1.2 11.16 III.20 11.24 III.28 113 52 89 41 Szeged >. 1956/57 XI.26 1.19~ II.8.II. 11 45 _ 201930/31-1949/50 XI. 30 XII.20 XII.11 1.2. 11.19 III.28 11.23 IV.2 112 53 97 36 1890/91-1949/50 XI. 15 XII.17 XI. 24 XII.29 11.12 III.28 11.21 IV.2. 112 52 97 40 Az 1930/31-1949/50-i 20, és az 1890/91 - 1949/50-i 60 éves időszak adataival való összehasonlításból látszik, hogy a Tiszán az 1956/57-i télen általában 45 - 50 jeges nap volt, ami az átlagnak 80-90 fi-é.t teszi ki. Álló jég 20-30 napig,50-90 $-os átlagos i- dŐtartamig borította a folyót. Az év végén már december elején megindult a jégzajlás s a felsó szakaszon he - lyenként meg is állt a jég, december közepére azonban a folyó újra jégmentes lett. A mellékfolyók jégviszonyai általában a Duna, illetve a Tisza jégjárásának megfelelően alakultak. A novemberi néhány napos zajlás után az erősebb jégképződés december végén indult meg és január közepén mindenütt álló jég borította a mellékfolyókat. Ez a jégtakaró február első felében tűnt el. Az év végén már december elején megkezdődött a jégképződés és helyenként jégtakaró is alakult ki, amely azonban a hónap közepére eltűnt. A Tisza több mellékfolyóján december végén ismét megjelent a jég. A Balatont december végétől február közepéig borította jégtakaró. Év végén december elején és végén volt jégképződés, de a beállás nem következett be. A gázlóviazonyok a Dunán kedvezőtlenebbek, a Tiszán azonban kedvezőbbek voltak az előző évinél. A Dunán a pozsony-gönyüi szakaszon október második felétől kisebb-nagyobb megszakításokkal év végéig volt gázló, s túlnyomórészt 20 dm-nél kisebb mélységeket mértek. A gönyü-budapesti és a Budapest alatti szakaszon hosszabb ideig észleltek gázlót, de 20 dm- nél kisebb mélység csak a Budapest alatti szakaszon fordult elő néhány napig. A gázlómélységek tartósságát az igen kedvezőtlen 1943 és 1947 éveken kivül a közelmúlt 1946/56 évi szárazabb és az 1939/43 évi nedvesebb időszak gázlómélységeinek átlagos tartósságával is összehasonlitjuk a túloldali táblázatban. 20
