Vízrajzi Évkönyv 62., 1957 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
10-18, a téli napoké 0-2 volt. Zord nap sehol sem fordult elé. A hdnap első hetében a Dunántúlon 10 cm, az ország többi részén 30 cm mélységig volt fagyott a talaj. Március elején még télies, második felében már enyhe időjárás uralkodott. A hőmérséklet havi középértékei 5-8 C° között váltakoztak és 1-2 fokos többletet mutattak az átlaghoz képest. A hőmérsékleti maximum a magas hegyek kivételével mindenütt 20 C° felett volt és az ország legnagyobb részén 20-án vagy 23»en állt be. A legerősebb lehűlések keleten 4-én, nyugaton többnyire 10-11-én -5, -9 C°-ig terjedtek, sőt helyenkint a -10 C°- ót is elérték. A fagyos napok száma nagy volt: nyugaton és délen 11-16, keleten és északon 15-20. Téli nap csak a hegyeken és északkeleten fordult elő 1-2. Februárral ellentétben néhány helyen zord napot is észleltek. A talaj egész napon át már sehol sem volt fagyott. Április eleje és vége jóval enyhébb volt az átlagnál, 11-e után körülbelül egy hetes hűvös időszak lépett fel. A hőmérséklet havi középértékei a nyugati határszél és a magasabb hegyek kivételével 10-12,5 C° között voltak. A Dunától keletre 1-1,5 fokos,a Du- dántulon 1 foknál kisebb többlet, a nyugati és déli határvidéken néhány tizedfokos hiány jelentkezett az átlaghoz képest. A nappali felmelegedés 28-a és 30-a között érte el maximumát: 25-29,5 C°-ot. A legalacsonyabb hőmérséklet többnyire 15-e és 17-e között mutatkozott, amikor általában 0, -5 C°-ig terjedt a hajnali lehűlés. Majdnem mindenütt volt egykét fagyos nap, sőt északkeleten 11. A nyugati határ és a magasabb hegyek kivételével 2-3 nyárinap /amikor a hőmérséklet legmagasabb értéke elérte a 25 C°-ot/ is előfordult már. Május szokatlanul hűvös időjárást hozott. Csak a hónap közepe táján volt néhány átlagnál magasabb hőmérsékletű nap. A 12-14 C°-os havi középhőmérsékletek 2-3 fokkal voltak alacsonyabbak az átlagnál. Ez a május évszázadunk leghidegebb májusai közé tartozik: Budapesten csupán három esetben volt 1901 óta ennél is alacsonyabb a középhőmérséklet. A legmagasabb hőmérsékletet, 24-27 C°-ot, 18-a vagy 24-e körül mérték. A legerősebb lehűlés nyugaton és a hegyeken 0, -2 C°-ig, az ország többi részén 0,5, 3 C°-ig terjedt, 9-e körül vagy 30-án. Nyugaton ée északon még 1-4 fagyos nap is előfordult. A nyári napok száma 0-5 között váltakozott. Junius végig meleg volt, csaknem minden napjának középhőmérséklete felülmúlta az átlagot. A 20-23 C°-os havi középértékek 1,5-3 fokkal voltak magasabbak az átlagnál. A legmagasabb hőmérsékletet, 31-35 C°-ot 11-12-én, 24-én, vagy 30-án mérték. A legerősebb hajnali lehűlés a hónap első két napján, vagy 27-28-án következett be, 6-9 C°-os, délkeleten 10-12 C°-os értékkel. A nyári napok száma 19-24, a hőség-napoké /amikor a hőmérséklet legmagasabb értéke a 30 C°-ot elérte/ nyugaton 2-3, a többi vidéken általában 5-10 volt, sőt délen 1 forró napot /amikor a maximum elérte a 35 C°-ot/ is észleltek. Julius első tiz napján rendkivül hőség uralkodott, de ezután erős visszaesés következett, s igy végeredményben a középhőmérsékletek nem tértek el lényegesen az átlagtól. 232
