Vízrajzi Évkönyv 62., 1957 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
s igy lehetővé válik az ott közölt vizállásadatoknak a jelenlegi vízmércére való vonatkoztatása. Ebben a kötetben az 1934.évi Évkönyben közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat foglaltuk össze. 3/a. A tanulmányi vízmércék betűrendben összeállított kimutatása tájékoztat a tanulmányi célokból ideiglenesen felállított mércékről. A kimutatásban a vízfolyás magasabb- rendü befogadójának nevét is feltüntettük. A 3/b, alatti kimutatás a vízfolyások betűrendjében közli a tanulmányi vízmércéket. 4-6♦ A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál a 4. részben minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /összesen 54 vizmércéről/részletes adat- feldolgozást nyújtunk. Ugyanebben a fejezetben napi vizhozamadatokat közölünk egyelőre 26 állomásról. Az 5.részben a kevésbbé jelentős vízmércék anyagát részletes feldolgozás nélkül tettük közzé, mig a 6.részben a harmadrendű vízmércék jellemző vízállásait közöljük. Egy-egy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a vízfolyás szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra.Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya,hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye,hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására. Kényelmetlenséget okoz az is,hogy a vizállásadatok három részben oszlanak meg. Ez csak akkor fog megszűnni, ha minden viz- mérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk, ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt. A fenti sorrendtől csupán Remete és Pokihid esetében tértünk el /Remete a sarkadi, mig Pokihid a körösszakáli vizmérce adatai után lenne sorolandó/,hogy az összetartozó vízállás- és vizhozamadatok egyszerre áttekinthető módon, egymás mellé kerüljenek. Takarékosságból az évkönyv nem tartalmazza valamennyi vizmérce napi észlelési adatait. A kihagyott észlelési anyag kézirata az Országos Vizjelző Szolgálat nyilvántartásában az érdeklődők rendelkezésére áll. Az egyes vízmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében célszerűségi szempontból a nullpont magasságát is közöljük,hogy a vizszintek abszolút magassága gyorsabban számítható legyen.Ugyanitt a vizgyüjtóterület nagyságát is megadjuk. A napi vizállásadatok április 1-e és szeptember 30-a közti nyári félévben a reggel 7 órai, egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik.Az észlelők feljegyzéseit általában javítás nélkül közöljük. Jeges vízállásoknál az adatok bekeretezésével feltűnően kívánjuk jelezni,hogy használatuknál jég okozta duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni.Jeges vízről beszélünk akkor is,ha magánéi a mércénél sikviz volt ugyan,de a vízállást valamely lel- 8 -
