Vízrajzi Évkönyv 61., 1956 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
A mellékfolyók vízjárásának szemléltetésére az alábbi táblázatban néhány nagyobb mellékfolyó jellemzó vízállásait foglaltuk össze. Boly ó Középvizállás Legnagyobb vízállás Legkisebb vízállás lomás 1956 1946/55 1956 eddig ismert 1956 eddig ismert n e V e c e n t i m é t e г b e n Rába Körmend 34 28 302 490 /1925/-32-40 /1950/ Kapos Kurd 72 45 254 ! 354 1 477 /1947/ 6-14 /1950/ Dráva Barcs 136 148 455 652 /1876/ 47 LaI 12 /1949/ 1 П/1950/ Szamos Csenger 40 17 256 Г436] 743 /1888/-63-96 /1946/ Sajó Bánréve 70 72 250 406 /1939/ 16-25 /1904/ PZ7"]/1?08/ Hernád Hidasnémeti-8 31 130 410 /1948/-48-42 /1947/ K-Körös Békés 158 96 740 862 /1919/-78-134 /1946/ Maros Makó 99 50 392 580 /1932/-29-78 /1905/ Megy.1 egyzéaek: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel Defolyásolt vízállást jelentenek. A táblázatból kitűnik, hogy a mellékfolyók középvizállásai - a Dráva, Sajó és Hernád kivételével - kismértékben meghaladták az utóbbi 10 év átlagát. Az évi maximumokat a dunántúli mellékfolyókon júniusban, illetve a Sión januárban 45-80 yí-оз vagy márciusban, a jeges árvizkor 65-100 i-oa értékekkel észlelték. A keleti folyókon részben a 60- 100 #-kal tetSző márciusi jeges árhullámok, részben az 50-90 i-oa januári, áprilisi, májusi vagy júniusi árvizek voltak a legmagasabbak. A legkisebb vízállások /0, -17 i>/ Szeptemberben, októberben, vagy novemberben következtek be és egy-két helyen 0,1-0,5 m-rel megközelítették az eddigi legkisebb vízállásokat, sőt a Hernádon és Zagyván néhány centiméterrel alatta maradtak azoknak. A Balaton vízállásának középértéke 1956-ban a siófoki mércén 83 cm volt, mig a szélsó értékek 47, illetve 113 cm. Minthogy 1948 óta az uj Sió-zsilip a Balaton vizszintjét kedvező, 40 és 120 cm közötti, magasságban tartja, a régebbi évek vízállásaival való összehasonlítás megtévesztő volna. Tájékoztatásul az alábbi táblázatban a fürdési idényre hasonlítjuk össze a tárgyév jellemző vízállásait, valamint vizhőfokadatait a legutóbbi 8 év megfelelő adataival. 19