Vízrajzi Évkönyv 61., 1956 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
meghatároztuk. A tárgyévre vonatkozó, illetve az összehasonlításul közölt tízéves tartós-' Ságokat rajzban ábrázoltuk. Az egyes hónapokra vonatkozó éves és a hosszabbidejü átlagokat helyszűke miatt nem közöljük. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékére vezet. A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál minden esetben 10 cm-es vizállás- közökkel dolgozunk,de néhány vízmércénél helyszűke miatt 10 cm-nél nagyobb vizállásközökre adjuk meg az adatokat. A fontosabb mércék mederszelvénye is szerepel az Évkönyvben a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyezer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a vizmérce- vagy a közeli vizhozammérési szelvényekről van-e szó. Néhány fontosabb mércére mindezideig csak régi vizhozamgörbét és a .jellemző vizhozammérési adatokat közölhetjük, minthogy megfelelőszámu vizhozammérés hiányában jelenleg érvényes és megbízható vizhozamgörbe nem volt szerkeszthető. E vizhozamgörbéktől nagy pontosságot várni nem szabad, általános tervezések céljára azonban használható adatokat szolgáltatnak. Aleó szakaszuk a kisvizi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néhol csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó víznél mutatkozó eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó vízhozamokat tüntetik fel. Az áradó víznél végzett mérések adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések pontjai tőle balra esnek. A tetőzésnél kapott mérési pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol az utóbbi évek adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt teljes vonallal huztuk ki. A görbének azt a részét, amelyre csak a régebbi időkből vannak használható adatok, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöljük. A fontosabb vízmércék közül azoknál, amelyeknél megfelelőszámu vizhozammérés a- lapján jelenleg érvényes és megbízható vizhozamgörbét szerkeszthettünk, a Jellemző vizhozammérési adatok közlését és felrakását elhagytuk s egyrészénél ezideig csak Írott vizhozamgörbét. a többinél pedig napi vizhozamadatokat közlünk. Azoknál az állomásoknál, ahol napi vizhozamadatokat közlünk, a vizhozamgörbék kisvizi szakaszát a könnyebb leolvashatóság érdekében felnagyítottuk. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egy- másrahatása következtében /visszaduzzasztás, leszivás/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a lefolyó vízmennyiség. Ilyen a helyzet pl.Csongrádnál, ahol a Hármas-Körös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, s Így a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizhozamgöbéje tartozik.- 10 -
