Vízrajzi Évkönyv 60., 1955 (Budapest, 1957)
Tartalomjegyzék
zi ki Az 1Э54/55-1 tél /december 1 - február 28/ az ország egász területén csapadékban igen gazdag volt. A rendkívüli időjárást mutatja az a körülmény, hogy mindhárom téli hónapban zivatarok is fordultak elő, melyek ilyenkor ritka Jelenségeknek számítanak. Többiz- ben alakult ki jelentékeny hőtakaró. A Dunántúlon és az északi vidékeken általában 150-200 mm volt a tél csapád ékösszege. Ennél több csapadékot általában a hegyvidékeken, a délnyugati és északkeleti tájakon találunk s a legnagyobb csapadékot, 317 mm-t, Tiszabecsen /Sza- bolce-Szatmár vm/ mérték. Az Alföld legnagyobb részén 125-175 mm volt a téli csapadék ösz- szege a ennél kisebb érték csak elszórtan foltokban található. A legkevesebb csapadékot, 97 mm-t, Újszegeden /Caongrád vm/ észlelték. A 40 évi átlaghoz képest csaknem mindenütt sok volt a csapadék a csak Újszegeden, Sopron és Kőszeg-Stájerházak környékén maradt kis mértékben az átlag alatt. Az utóbbi helyen mutatkozott a legnagyobb hiány, de ez is csak 11 jt-ot tett ki. A Dunántúl legnagyobb részén, valamint a Tiszántúl déli felén 40-80 volt a többlet s a Sajó vízgyűjtőterületén, valamint a Felső-Tisza és a Szamos vidékén az átlag kétszeresét is felülmúlta a téli csapadék mennyisége. A legnagyobb többlet, 155 a szabolcs-szatmár-megyei Kocsordon mutatkozott. A tavasz /március, április, május/ a téllel ellentétben csapadékban igen szegény volt. Március elején gyakori havazások, a Dunántúlon hófúvások is voltak. A hónap második felében az időjárás szárazabbra fordult és a szárazság áprilisra is átterjedt. Április 18- 19-én a Dunántúlon és a délkeleti részeken jelentős mennyiségű hó hullott. Májusban is folytatódott a szárazság в Budapesten hasonló száraz május évszázadunkban nem fordult elő. A Dunántúl legnagyobb részén 150 mm-nél több volt a csapadék, de a 200 mm-t csak kis területen haladta meg s a legnagyobb értéket, 238 mm-t, a Bakonyban, Parkasgyepün/Veszprém vm/ észlelték. Az Alföld és az Északi-Dombosvidék nagy részén a 100 mm-t sem érte el a csapadék összege s a legkevesebb csapadékot, 49 mm-t, az egyik karcagi állomáson mérték. A 40 évi átlaghoz viszonyítva a csapadék túlnyomórészt az. átlag alatt maradt. Nagyobb összefüggő területen csak a Dunántúl nyugati részén, másutt csak elszórtan kisebb foltokon mutatkozott csapadéktöbblet, amelynek legnagyobb értéke 29 jí-ot tett ki Gyulán /Békés vm/. Az ország északkeleti nagyobb felén 20-40 $-os volt a hiány s Budaörsön /Pest vm/ csupán 36 jt-a hullott az átlagnak. A nyár /junius, julius, augusztus/ az ország területének túlnyomó részén csapadékbőségével tűnt ki, sőt egyes vidékeken az évszázad legcsapadékosabb nyara volt. Az aránylag száraz junius után, Julius és augusztus első felében voltak nagykiterjedésü záporok és felhőszakadások. Súlyos pusztításokat okozott az augusztus 6-i nagy felhőszakadás a Sajó vízgyűjtőjén. Az egész országra kiterjedő nagy esőzés volt augusztus 8-10-ig, majd augusztus 14-én a fővárosban és a tőle északra elterülő vidékeken volt hatalmas felhőszakadás. - Ennek következtében a Dunántúl nagyrészén, továbbá az ország északi és északkeleti vidéke- 218 xv
