Vízrajzi Évkönyv 59., 1954 (Budapest, 1955)
Tartalomjegyzék
nálatuknáljég okozta duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni.Jeges viz- ról beszélünk akkor is, ha magánál a mércénél sikviz volt ugyan, de a vízállást valamely lejjebb vagy feljebb keletkezett jégdugó, vagy jégtorlasz befolyásolta. /Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két, illetve egy csillag jelöli az álló jeget, illetőleg a jégzajlást./ A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi .jellemző vízállások. /Legkisebb, közepes és legnagyobb vízállás./ A folyók yizjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /legkisebb és legnagyobb vizállás/, továbbá egy többéves periódus, lehetőleg egy átlagos vizjárású évtized és a közelmúlt időszak havi és jellemző vízállásait.A mederváltozások miatt hosszabb időszak vizállásadatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be,hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes vizhozamgörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízhozamokra gépiesen következtetni. összehasonlitásna ezúttal is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait.Egyrészt, mert az évtized a bennefoglalt évek változatossága /nedves, száraz/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárási viszonyokat, másrészt mert az 1944. és 1945.évben a harci cselekmények miatt bekövetkezett hosszabb-rövidebb észlelési szünetelések miatt ujabb- keletü összefüggő tízéves adatsorokat nem tudunk összeállítani. Emellett azonban közöljük a közelmúlt időszak, legtöbbnél 1946/53 jellemző adatait is. Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű, gyakorlati értéknélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között előfordulhatnak. Pl. Budapestnél |~LNV -ként nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vizállás nem fordulhat elő; Dunaremeténél pedig LKV-ként a legutóbbi 2o év legkisebb vízállását közöljük, mert a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1888. I. 1 —én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /40 cm/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne. Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék nullpontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes nullpontokra vonatkoznak. Legújabban az 1943. és Í946. év elején voltak jelentősebb változások a vízmércék nullpontjának magasságában. Erre vonatkozólag az 1943-1946.évi Évkönyvek nyújtanak részletes felvilágosítást. Az 1934.évi Évkönyvben /69 - 72 oldal/ közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat külön kimutatásban összefoglaltuk. /33-35.oldal./ Vizgazdálkodási tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely viz9
