Vízrajzi Évkönyv 58., 1953 (Budapest, 1954)
Tartalomjegyzék
jelentkeztek. A folyam déli szakaszán azonban december közepére esett az évi minimum, mert a hé végén itt már a korán beköszöntött -15 - 18 C°-os hideg következtében előállott jég- dugé duzzasztó hatása mutatkozott. Az év legmagasabb, 55 - 65 i körüli, vízállásai a nyári monszun következtében júliusban keletkeztek. Mivel az enyhe télen a vizgyüjtéterület magasabbfekvésü részein sem volt jelentősebb hótakaró, a zöldár ebben az évben nem volt jelentős. A havi középvizállá- sok - julius kivételével - az év minden hónapjában, de különösen az év második felében jóval alatta maradtak az átlagnak. A Tisza vizjárása különbözik a Dunáétól.Az alábbi táblázatban a középvizállásokat a hosszabb idő alatt kialakuló mederváltozások miatt csak az elmúlt 10 év átlagaival hasonlítjuk össze, mig a szélső értékeket egybevetjük az eddigi legnagyobb,ill. legkisebb adatokkal. A mérceállomás Középvizállás Legnagyobb vízállás Legkisebb vizállás 1953 1943/52 1953 1943/52 1876/1952 1953 1943/52 1876/1952 c e n t i m é t e г b e n Tiszabecs-29-18 378 573 573 /1947/-104-122-122 /1946/. 650x 650x 1 -108 1 1-1301 Г1301/1947/ Vásárosnamény-20 19+ 660 887 923x 900 /1888/ 923x-180-198-224 /1923/ Tokaj 96 95 748 781 872 /1888/-114-184-184 /1946/ 1 -136 1 Szolnok 118 154 + 801 784 894 /1932/-171-247-247 /1946/ 1 -1S4 1 Csongrád 72 32 755 742 929 /1919/-250-344-344 /1950/ 1 -300 I Szeged 139 99 706 719 923 /1932/-159-245-245 /1946/ 1 -190 1 Megjegyzések: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. " A + -tel jelölt értékek 1934/43 évi középvizállások, a hézagos észlelések miatt az 1943/52 évi közép nem volt számítható. Az x-szel jelölt vízállások a gátszakadás nélküli, számított legmagasabb árvizszint jelentik. A táblázat mutatja, hogy az évi középvizállások csak a Szolnok feletti szakaszon maradtak az átlag alatt, mig lejjebb meghaladták azt. Ez annak a következménye, hogy a Tisza vizgyüjtőterületén a múlt évvégi rendkívüli csapadékbőség átnyúlt erre az évre is és annak hatása ez év elején az alsó szakaszon mutatkozott nagyobb mértékben. A multévi csapadék hatásaként januárban keletkeztek az év legnagyobb, 80-90 i-оэ, vízállásai. A száraz tavasz után a Júniusi esőzések okoztak nagyobb áradást. A legkisebb jégmentes vízállások /4-9 i/ novemberben, mig a jegesek /3-6 i/ december végén következtek be, amelyek a felső szakaszon fél méterre, az alsó szakaszon egy méterre megközelítették az eddigi legkisebb vízállásokat. Az ország időjárás szempontjából nyugati és keleti részre való elkülönülése szembetűnően jelentkezik a mellékfolyók vizjárásában.Ezt mutatják néhány nagyobb mellékfolyónak a túloldali táblázatban összeállított jellemző vízállásai:- 17
