Vízrajzi Évkönyv 58., 1953 (Budapest, 1954)

Tartalomjegyzék

lapján szerkesztett görbék ábrázolásával szemléltetjük, általában 2 ír. mélységig. Budapestnél, ahol az adatok rendelkezésünkre állottak, a hőmérsékletalakulást 4 m mélységig ábrá- zoltuk, összehasonlitva az 1911/50 éves átlaggal.

14. A napfénytartamot szemléltető ábrák 16 állomásról feltüntetik a havi napfény- tartamÖ3szegeket, összehasonlitva az 1901/30 évi törzsértékekkel és az eddig észlelt szélsőségekkel. Az ábrákon a lehetséges maximális /csillagászati/ napfénytartamokat is megadjuk. Az évi napfénytartamösszegeket az egyes ábrákon külön közöljük a 30 éves átlag és eddigi szélső értékekkel.

15. A párolgás alakulását 16 állomás havi összegeivel szemléltetjük. Adatok hiányában 15 éves átlagokkal való összehasonlítás csupán 12 állomásnál lehetséges.

Hangsúlyozzuk, hogy a párolgásmérő műszereken észlelt adatok nem azonosak a tényleges párolgással,inkább csak összehasonlitó vizsgálatokra alkalmasak. Minden ilyen irányú vizsgálatnál szem előtt tartandó, hogy a párolgási adatok - a közvetlen környezet iránti érzékenység miatt - csak az ugyanazon az állomáson más időpontban mért adatokkal hasonlíthatok össze, más állomás adataival azonban nem.

Hészletesebb időjárási és éghfíjlati adatokat az Országos Meteorológiai Intézet napi és havi jelentései, évkönyve, továbbá az "Időjárás" cimü folyóirat nyújtanak. A nyomtatásban nem közölt észlelési adatok a Meteorológiai Intézettől szerezhetők meg. Az 1901/ 1940 évi átlagos havi és évi csapadékokat dr. Hajósy Ferenc állította össze az Országos Meteorológiai Intézet 1952 évben megjelent "Magyarország csapadékviszonyai" c .kiadványában.

A Vizgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1952.évben megjelent Magyarország Hidrológiai Atlasza Csapadékviszonyok cimü kötete mintegy 50 állomás 1901/50 évi csapadékadatait tartalmazza.

15