Vízrajzi Évkönyv 57., 1952 (Budapest, 1953)
Tartalomjegyzék
A túloldali táblázatban a Duna vízjárásának jellemzésére hat vizmérceállomás tárgyévi adatait hasonlítottuk Ö33ze a legutóbbi évtized,valamint 1876 óta eltelt 76 esztendő átlagával és szélső értékeivel. A táblázatból kitűnik,hogy az évi középvizállások az elmúlt tiz év átlagai felett, de a hosszúidéjü átlagok alatt helyezkedtek el. A legkisebb vízállások az eddigi legkisebbek fölött maradtak 10-12 Jb-os értékekkel és a január végén és február elején fellépő -18- -20 C°-os lehűlés következtében keletkezett jégzajlás idején állottak elő. Az év legmagasabb, 80 /> körüli, vízállásai a szokatlanul meleg áprilisban jelentkeztek. Ebben a hónapban levonult a "zöldár" is, amely a felső vízgyűjtőterületen jelentős hótakaró hiánya miatt nem volt nagymértékű. Az év további részében, májusban és júniusban, továbbá novemberben és decemberben az átlag felett, mig az aszályos nyár idején júliusban és augusztusban,továbbá ennek következményeként szeptemberben és októberben az átlag alatt voltak a vízállások. A Tisza vízjárása általában hasonlóan alakult a Dunáéhoz. A közzétett táblázatban a középvizállásokat a hosszabb idő alatt kialakuló mederváltozások miatt csak az elmúlt 10 év átlagaival hasonlítjuk össze, mig a szélső értékeket egybevetjük az eddigi legnagyobb, illetve legkisebb adatokkal. A mérceállomás neve Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás 1952 1942/51 1952 1942/51 1876/1951 1952 1942/51 1876/1951 c e n . t i méter b e n Tiszabecs-19 468 573 573' /1947/-108-122-122 /1946/ 650x 6 50x 1-130 1 I-13Ö 1/1947/ Vásárosnamény 52 19+ 780 887 923x 900 /1888/ 923x/l947/-168-198-224 /1923/ Tokaj 156 89 767 781 872 /1888/-157-184-184 /1946/ Szolnok 160 164+ 734 784 894 /1932/-219-247-247 /1946/ Csongrád 82 33 666 742 929 /1919/-314-344-344 /1950/ Szeged 145 104 653 733 923 /1932/-213-245-245 /1946/ rwn Megjegyzések: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. A +-tel jelölt értékek 1934/43 évi középvizállások, a hézagos észlelések miatt az 1942/51 évi közép nem volt számítható. Az x-szel jelölt vízállások a gátszakadás nélküli, számított legmagasabb árvizszint jelentik. A táblázat mutatja,hogy a középvizállások nagyobb mértékben meghaladták az átlagot, mint a Dunánál. Ez annak a következménye, hogy az ország keleti fele csapadékosabb volt és hogy a Tisza kibebb vízgyűjtőterülete érzékenyebb az időjárási szélsőségekkel szemben. Az elmúlt tél csapadéka általában magasan tartotta a folyó szintjét és az április rendkívüli enyhesége következtében megindult nagy olvadás, amely az igen hűvös március miatt csak áprilisban következett be, jelentős vizmennyiséget talált a folyóban. Ebben a hónapban keletkeztek az év legnagyobb, 80-90 ^-os vízállásai.A száraz tavasz után az- 17
