Vízrajzi Évkönyv 57., 1952 (Budapest, 1953)

Tartalomjegyzék

zárult. A hőmérséklet havi átlaga északkeleten és északon -1 C° és +1 C° között volt, mig középen 2-3 C° és délen 3-4 СО. A legalacsonyabb hőmérséklet helyenkint /Szentgotthárd, Salgótarján és Kisvárda vidékéig a -15 C°-ot is elérte, mig az ország belső részein és délen csak a -8, -12 C°-ig terjedt. A nappali felmelegedés tekintetében nagy különbségek mutatkoztak: mig délen a havi abszolút maximum a 22 430-ot is elérte, Kisvárda környékén még 12 C°-ig sem emelkedett. A nyugati, északi és északkeleti peremrészeken 25-28, másutt 15- 25 fagyos nap lépett fel. Majdnem mindenütt volt 3-5 téli nap is. Jelentékeny mélységű talaj fagy nem volt.

Április rendkívül meleg volt, bár á tavasz csak a második héten köszöntött be. Az első pentád még 2-3 fokkal átlagalatti volt, a többi mind /néha 8-10 fokkal/ átlagfeletti. A léghőmérséklet 12*5-15*5 C°-os havi középértékei az országban mindenütt 3-4 fokkal meghaladták az átlagot. A hó elején még fagyos napok is fordultak elő -3 C°-ig terjedő lehűléssel, de később már 10-12.nyári nap /amikor a hőmérséklet legmagasabb értéke a 25 C°-ot elérte/ is fellépett, sőt néhol a 27-29 C°-ot is meghaladta a havi maximum.

Májusban az első 10 napon még folytatódott az átlagosnál jóval melegebb idő, de a harmadik pentád már átlagosra fordult és 18-án példátlanul hosszantartó erős lehűlés kezdődött. Egyes helyeken az öt-öt napos időszak középhőmérséklete 8-9 fokkal az átlagos érték alatt maradt és a hónap végéig sehol sem emelkedett átlag fölé. A két ellentétes szakasz 14-16*5 C°-os havi középhőmérsékletet eredményezett, mely csaknem mindenütt átlagkörüli vagy legfeljebb 2 fokkal átlagalatti. A hó elején jelentkező 26-30 C°-os abszolút havi maximumok még szubtrópusi meleg levegőben, viszont a 20-án vagy 21-én beálló havi minimumok a több mint 300 órán át itt uralkodó sarkvidéki származású hideg levegőben léptek fel. A hideg levegő megismétlődő hullámai a talaj mentén egyes helyeken -4, -7 C°-ig terjedő lehűlést okoztak. Különösen szokatlan volt az erős fagy a Mecsektől délre /Siklós -6*5 C0/. A fagyos napok száma 2 m magasságban is elérte néhol az ötöt. Nyári nap 6-13 fordult elő. .

Junius országszerte az átlagosnál 0*5 - 1 fokkal melegebb volt a 18*5 és 21*5 C° közé eső havi középértékek mellett. A hónap a túlnyomó meleg ellenére erősen változékony jellegű volt a hőmérsékleti szélsőségek fellépésének ideje szerint: a legerősebb nappali felmelegedés /nyugaton 30-32 C°,keleten 32-34 C0/ 3-án,13-án vagy 18-a körül fordult elő,a legerősebb hajnali lehűlés /5-10 C0/ 6-án, 11-13-a között vagy 25-é körül lépett fel. Fagy és dér a talaj mentén sem volt sehol. A nyári napok száma 11-20, a hőségnapoké /amelyen a hőmérséklet a nappali felmelegedések idején a 30 C° fölé emelkedett/ nyugaton 1-5, keleten 5-10 volt, az átlagosnál mindenütt valamivel több,

Julius a legutóbbi évtizedek egyik legmelegebb hónapja volt. Csak a hó végén jelentkezett némi lehűlés '7-12 C°-ig süllyedő havi minimumokkal. A léghőmérséklet 22 és 25 C° közé eső havi középértékei 1-3 fokkal haladták meg a sokéves törzsértéket. Nem a legmagasabb felmelegedések 5-én vagy 15-ón beálló 34-39 C°-os értékei.tették a hónapot rendki- 192 -