Vízrajzi Évkönyv 57., 1952 (Budapest, 1953)
Tartalomjegyzék
A 40 éves átlaghoz viszonyítva csupán a nyugati határszélen néhány helyen találunk csapadékhiányt. A legnagyobb hiány Hegyeshalmon 25 $> volt. A Dunántúl keleti felében már 50-100 jí-kal haladta meg a csapadék az átlagot s keletebbre a Tiszántúlon és az Észa- ki-Dombosvidéken csaknem mindenütt az átlag kétszerese hullott. Ezeken a részeken 1952-ben volt a század legcsapadékosabb ősze. Erdőbényén /Borsod-Abauj-Zemplén vn/ .205 $-kal haladI • . • ta meg a lehullott csapadék mennyisége az átlagot. * Az öntözési félév, illetve a tenyészidő /április 1 - szeptember 30/ csapadékviszonyait a 4.számú térképpár szemlélteti. A térképpár világosan mutatja, hogy egy átlagnál nedvesebb évben is lehet komoly aszály, s mennyire nem elégséges az évi csapadékösszeg ismerete az év csapadékviszonyainak megítéléséhez. A csapadék mennyisége az öntözési félévben meglehetősen egyenletesen oszlott meg. A csapadékösszeg áz ország területének mintegy 90 #-án 200 - 300 mm között volt.300 mm-t csak a hegyeken, az ország nyugati és északkeleti szegélyén és elvétve néhány folton haladta meg a csapadékmennyiség s a 400 mm-t csak a nyugati határszélen és a Mátra,Bükk legmagasabb részein érte el. A csúcsértéket, 466 mm-t, Szentgotthárdon /Vas vn/ észlelték. A Buna-Tisza-köze nyugati részén jelentős nagyságú száraz terület mutatkozik, ahol a csapadék mennyisége a 200 mm-t sem érte el s Kecskemét-Mikléstelepen /Bács-Kiskun vm/ csupán 153 mm-t mértek. A 40 évi átlaghoz képest csaknem az egész ország területén csapadékhiány mutatkozott. A csapadékhiány az országnak mintegy a felén 20-40 a Duna-Tisza-köze nyugati felében és a Dunántúlon több folton 50 felett van. A legnagyobb csapadékhiány, 52 JÉ, So- mogyhatvanban /Baranya vn/ mutatkozott. Átlagot kis§é meghaladd csapadékot csupán a Zagyva völgyében és elszórtan néhány kisebb folton észleltek. A legnagyobb csapadéktöbblet Budape-sten az Egyetemi Növénykertben is csupán 15 jí.volt. ‘ • A nap.i csapadé kadetok at ábrázold 5. számú rajz a csapadék 1- dőbeli eloszlását világítja meg részletesebben. Ugyanannak a 20 állomásnak az adatait közöljük, amelyeket az előző évben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait az Országos Meteorológiai Intézetben lévő kézirat! anyagban találhatják • • meg az olvasóink.Az általános tájékoztatásnák azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1952-ben a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: november, december és szeptember voltak. Legszárazabb hónap julius volt, amikor általában csupán 3-4 napon át hullott mérhető csapadék. Április is viszonylag csapadékszegény volt. A 6./ táblázat a cs apad ék mérőállomások havié s évi c sapadékmennyisége it sorolja fel 641 állomásra vonatkozóan.A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világítja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk ч 189
