Vízrajzi Évkönyv 57., 1952 (Budapest, 1953)
Tartalomjegyzék
mérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk, ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt. A fenti sorrendtől csupán Szolnok és Jásztelek esetében tértünk el /Szolnok a Zagyva, mig Jásztelek a Tárná vízmércéinek adatai után lenne sorolandó/, hogy az összetartozó vízállás- és vizhozamadatok egyszerre áttekinthető módon, egymás mellé kerüljenek. A vizhozamadatok közlésével kapcsolatban a részletes adatfeldolgozással közölt vízmércék kiválasztásában módosítást kellett eszközölni.így a Rábán Ragyogóhid helyett Sárvár, a belsőbőcsi duzzasztómű által befolyásolt Hernádnémeti helyett Gesztely adatait dolgoztuk fel részletesen. A Murán Letenyét, a Dráván Zákányt az észleléseknek a határsávban történő szünetelése miatt kénytelenek voltunk elhagyni. A Szamoson Nábrád adatait a 4. pont alatt közöljük. A Sajón Miskolc és a Zagyván Jásztelek adatait részletes feldolgozásban közöljük, tekintve, hogy ezekről a vizmérceállomásokról a napi vizhozamadatok rendszeres közlése a közeljövőben megindulhat. Takarékosságból az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vizmérce napi észlelési adatait. A kihagyott észlelési anyag kézirata az Országos Vizjelző Szolgálat nyilvántartásában az érdeklődők rendelkezésére áll. Az egyes vízmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében célszerűségi szempontból a nullpont magasságát is közöljük,hogy a vizszintek abszolút magassága gyorsabban számítható legyen. A napi vizállásadatok április 1-e és szeptember 30-a közti nyári félévben a reggel 7 órai, egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik.Az észlelők feljegyzéseit általában javítás nélkül közöljük. Ott, ahol az észlelés valamilyen okból szünetelt és a hiányokat szomszédos mércék adatai alapján ki lehetett tölteni, a közbepótolt értékeket zárójelbe tettük. Az évi legkisebb vízállást a szám aláhúzása /: -25 :/, az évi legnagyobb vízállást a szán három oldalról való körülkerítése /:i 45 I:/ emeli ki. A naponkinti mérceleolvasások közül azokat, amelyek .jeges vízállásra vonatkoznak, vonalkeretbe foglaltuk. Az álló jeget folytonos, a zajlót szaggatott, a parti-jeget pontozott vonal jelöli. /Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két, illetve egy csillag jelöli az álló jeget, illetőleg a jégzajlást.:/ Az adatok bekeretezésével feltűnően kivánjuk jelezni, hogy használatuknál a jég okozta duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni. A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vízállások. /Legkisebb, közepes és legnagyobb vízállás./ . . A folyók vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /legkisebb és legnagyobb vizéllás/, továbbá egy többéves periódus, lehetőleg egy átlagos viz.iárásu évtized és a közelmúlt időszak havi és .jellemző vízállásait.A mederváltozások miatt hosszabb időszak vizállásadatait nem tanácsos összefog- " • lalni, 3Ót helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be,hogy a jel- 7 -
