Vízrajzi Évkönyv 56., 1951 (Budapest, 1952)
Rajka-Szob közötti szakaszán,továbbá az előbbi és a dunaföldvár-mohácsi szakaszon az alapponthálózat bővítésére a kilométertáblákkal szemben kilométerköveket helyezett el. A Duna Rajka - Szob és Budapest-Paks közötti szakaszán az alappontok magasságának meghatározása Í3 megtörtént. A háromszögelést Gönyü és Esztergom között végezte el a csoport. Feldolgozta a csoport az 1949/50 évi dunai felméréseket,továbbá a tiszai nyilvántartási szelvények adatait. A magyarországi folyók vízgyűjtőterületéről készülő uj kimutatás részére a Zagyva, a Sajó és a Bodrog vázrendszerére vonatkozó adatfeldolgozás folyt. Elkészült a tervezett "Duna-kiadvány" részére a hosszszelvény /1 : 250,000 hosszilletve 1:100 magassági mértékbe*/ és az 1:5000 méretarányú szintvonalas medertérkép kézirata. 5.V IZMÉRÉS. A vízmérő csoport az év folyamán 210 vízfolyáson 2569 vizhozammérést végzett. A vizhozammérő helyek részletes felsorolása a B.II.10. fejezetben található. A fenti vizhozamméréseken kivül a Balaton vízháztartásának megállapitása céljából megkezdte a csoport a tóba torkolló patakok vízhozamának rendszeres mérését. Kégy szivattyútelepen 12 esetben mérte meg a csoport a szivattyúk vizszállitását a gépi berendezés felülvizsgálatával illetve átvételével kapcsolatban. Az év folyamán 3 esetben végeztünk sebességmérő-müszerhitelesitést, minek során 64 saját és 11 idegen műszer egyenletvonalát határoztuk meg. 6. HORDALÉKMÉRÉS. A hordalékmérések állandó állomásokon, állandó szelvényekben folytak. Az év folyamán végzett 378 mérés megoszlása a következő: a Dunán Dunaalmásnál 35, Nagymarosnál 17, Sztalinvárosnál 27, Fajsznál 3, Bajánál 2; a Zalán Zalaapátinál 23, 3ala- tinhidvégnél 23, Fenékpusztánál 26} a TiBzán Tiszabőnél 51, Polgárnál 33, Szegednél 29; a Sajón Kazincbarcikánál 49, Miskolcnál 51; a Maroson Deszknél 9 mérés. A lebegtetett és görgetett hordalék mennyiségének meghatározásán kivül mindenegyes esetben mederanyagmintát is vettünk. . 7. V ÍZKUTATÁS. Az előző évben megindult vízkutatási munkák keretében összegyűjtött adatok alapján három iparvidék vizgazdálkodási terve készült el és újabb négy iparvidék vízkészletének feltárása indult meg. A felszini vízkészletek számbavétele az emlitett területeken már működő.továbbá a kutatási célból külön elhelyezett tanulmányi vízmércék észlelési adataira és a soroza-
