Vízrajzi Évkönyv 56., 1951 (Budapest, 1952)

illetve a Tisza áradásaival.

A nagyobb mellékfolyók néhány mérceállomásának jellemzó vízállásait az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

A folyó

A mérceálKözépvizállás

Legnagyobb vizállás

Legkisebb vizállás

lomás

1951

1941/50

1951

eddig ismert

1951

eddig ismert

n e

V e

c e

n t

i m é t e

r b

e n

Sába

Körmend

69

45t

436

490 /1925/-23-40 /1950/

Kapos

Kurd

65

54

368

477 /1947/

1-14 /1950/

Dr áva

Barcs

224

201-1555

652 /1876/

72

12 /1949/

T]/l950/

Szamos

Csenger

6

23

218

743 /1888/-64-96 /1946/

Sajó

Bánréve

95

88-r

326

406 /1939/

20-25 /1904/ f-37~]/l908/

Hernád

Hidasnémeti

42

43-r

292

410 /1948/-8-42 /1947/

Kettős-Körös

Békés

117

109

686

862 /1919/-78-134 /1946/

Maros

Makó

34

65t

238

580 /1932/-34-78 /1905/

Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek.

A +-tel jelölt értékek 1934/43 évi középvizállások, a hézagos ész - lelések miatt az 1941/50 évi közép nem volt számítható.

A mellékfolyók közül csak a tiszaiakon volt rövid ideig tartó gyenge jégzajlás január második felében. Év végén is csak a Tisza mellékfolyóin indult meg a jégzajlás december közepén és több helyen a hó végére meg is állt a jég.

A Balaton.

A Balaton középvizállása 1951-ben a siófoki mércén 94 cm, mig a legnagyobb 126 cm, a legkisebb pedig 59 cm volt. Minthogy a második világháború utón üzembehelyezett uj Sió-zsilip a Balaton vizszinét kedvező,40 és 120 cm,vízállások között tartja, az elózó évek vízállásaival való összehasonlítás megtévesztő volna. Tájékoztatásul közreadjuk,hogy 1910-től 1934-ig terjedő 25 év átlaga 103 cm, mig szélső vízállásai 157, illetve -36 cm volt.

Az enyhe időjárás következtében a Balatonon a jég sem az év elején sem a végén nem jelent meg.

18