Vízrajzi Évkönyv 56., 1951 (Budapest, 1952)

Idgjárási rész. 1. Évkönyvünknek ezt a részét a tárgyév időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A leirást 2-4. alatt az év., az egyes évszakok és az öntözési félév csapadékmegoszlását szem­léltető térképek egészitik ki,amelyek mellett mindenütt ott van az 1901/1930.évi átlagokkal va­ló összehasonlítás. 5. A csapadék járásáról 20 állomás napi csapadékmennyiségeinek rajza ad képet. A hó alakjában hullott csapadékot x-tel, az 1 mm-nél kisebbet ponttal jelöltük, a csapadéknyomokat a rajzban nem ábrázoltuk. 6. A havi és évi csapadékösszegeket 631 állomásról közöljük vizgyüjtőterületenkint csoportosítva. A táblázat megadja 1./ az állomások földrajzi helyzetét és tengerszint feletti magasságát, 2./ párhuzamba állítja az évi összeget az 1901/1930 évi átlaggal /:törzsértékkel:/ 3./ feltünteti a csapadékos napok számát /:1 mm-nél nagyobb csapadékkal:/ és 4./ a 24 óra a- latt hullott legnagyobb csapadékot is. A naponta táviratozó állomások nevét aláhúztuk. A csapadékmérőállomásokat az Évkönyv végén betűrendes mutatóba foglaltuk és az észlelőállomások térképén is feltüntettük. 7. A rajzban 20 állomás havi csapadékösszegeit tüntettük fel. Az ábrából jól látható valamely hónap viszonylag száraz és nedves volta, mert összehasonlításul az 1901/30 évi havi átlagokat is felraktuk. 8. Külön fejezet tárgyalja a rendkivüli csapadékokat. A nevezetesebb rövididejű nagy esők illetve nagykiterjedésü esők felsorolását 4 térkép egésziti ki. 9. Az ábra a téli hótakaró alakulását tünteti fel 40 állomásról. Az állomásoknak az Adriai tenger feletti magasságát is közöljük. A cm-nél kisebb hóvastagságot ponttal jelöltük. 10. Az ábra 6 állomás hómérsékleti adatait tünteti fel ötnapos és havi közepekkel. A tárgyév adatai mellett összehasonlításul az 1901/30 évi átlagokat is közöljük. 11. A párolgás alakulását 16 állomás havi összegeivel szemléltetjük. Adatok hiányában 15 éves átlagokkal való összehasonlítás csupán 12 állomásnál lehetséges. Hangsúlyozzuk, hogy a párolgásmérő műszereken észlelt adatok nem azonosak a tényleges párolgással, inkább csak összehasonlító vizsgálatokra alkalmasak. Minden ilyen irányú vizsgá­latnál szem előtt tartandó, hogy a párolgási adatok - a közvetlen környezet iránti érzékeny­ség miatt - csak az ugyanazon az állomáson más időpontban mért adatokkal hasonlithatók össze, más állomás adataival azonban nem. Részletesebb időjárási és éghajlati adatokat az Országos Meteorológiai Intézet napi és havi jelentései, évkönyve, továbbá az "Időjárás" cimü folyóirat nyújtanak. A nyomtatásban nem közölt észlelési adatok a Meteorológiai Intézettől szerezhetők meg. Az 1901/30 évi átla­gos havi és évi csapadékokat dr.Hajósy Ferenc közölte a Vizügyi Közlemények 1934. évi 2. szá­mában megjelent tanulmányában. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom