Vízrajzi Évkönyv 56., 1951 (Budapest, 1952)
3. A vizmércehálózatról a vizmérceállomások vízrendszerek szerinti jegyzéke tájékoztat. A kimutatásban a naponkint! táviratozó vizmérceállomásokat nevük aláhúzásával jelöltük meg. 4-6. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál a 4. fejezetben minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjérél /összesen 45 vízmércéről/ részletes adatfeldolgozást nyújtunk. Az 5.fejezetben a kevésbbé jelentős vízmércék anyagát részletes feldolgozás nélkül tesszük közzé,mig a 6. fejezetben a harmadrendű vízmércék jellemző vízállásait közöljük. . Egy ■ egy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a viz folyása szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya, hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye, hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására. Kényelmetlenséget okoz az is, hogy a vizállásadatok három fejezetben oszlanak meg. Ez сзак akkor fog megszűnni, ha minden vizmérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk, ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt. Takarék033ágból az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vízmérce napi észlelési adatait. A kihagyott észlelési anyag kézirata az Országos Vizjelző Szolgálat nyilvántartásában az érdeklődők rendelkezésére áll. Az egyes vízmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében célszerűségi szempontból a nullpont magasságát is közöljük, hogy a vizszin- tek abszolút magassága gyorsabban számítható legyen. A napi vizállásadatok április 1-e és szeptember 30-a közti nyári félévben a reggel 7 órai, egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik. Az észlelők feljegyzéseit általában javitás-nélkül közöljük.Ott,ahol az észlelés valamilyen okból szünetelt ésa hiányokat szóm szédos mércék adatai alapján ki lehetett tölteni,a közbepótolt értékeket zárójelbe tettük. Az évi legkisebb vizállást a szám aláhúzása /: -25 :/, az évi legnagyobb vizállást a szám hár<*m oldalról való körülkeritése /: 45 :/ emeli ki. A naponkinti mérceleolvasások közül azokat, amelyek jeges vizálláara vonatkoznak, vonalkeretbe foglaltuk. Az álló jeget folytonos, a zajlót szaggatott, a parti jeget pontozott vonal jelöli. /:Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két, illetve egy csillag jelöli az álló jeget,illetőleg a jégzajlást.:/ Az adatok bekeretezésével feltűnően kívánjuk jelezni, hogy használatuknál a jég okozta duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni. A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vízállások. /Legkisebb, közepes és legnagyobb vizállás./ A folyók vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /:legkisebb és legnagyobb vizállás:/, továbbá egy többéves 9
