Vízrajzi Évkönyv 55., 1950 (Budapest, 1952)
kezelése,adatszolgáltatás»szakértői vélemények. Személyzete: 1 csoportvezető /mérnök/,2 mérnök* 5 technikus, 2 hajókormányos, 1 gépiró.:/ 3. Vizméréa és tala.lvizszinéazlelés. /:Ügyköre: vizhozam- és hordalékmérések, szárnyhitelesité- aek. A talajvizszinészlelői hálózat ügyei. Hordalék- és talajvizsgálat! laboratórium.Személyzete : 1 csoportvezető /mérnök/, 1 mérnök, 11 technikus, 2 statisztikus, S laborans, 1 gép- 6_. iró.:/ 4^. Vizkutatás. /:ügyköre: egyes vidékek felszíni-, 7. talaj- és forrásvizkészletének megállapítása és a vidék vízgazdálkodási tervének elkészítése. Személyzete: 3 mérnök /külső hivataloktól berendelve/, 3 technikus, 1 gépiró.:/ «5. Könyv- és kiadványtár. /:Ügyköre: a Vizügyi Műszaki Könyvtár és a Vizügyi Kiadványtár kezelése, dokumentációs szolgálat, kiadványcsere. Személyzete: 1 csoportvezető /mérnök/,2 mérnök* 1 hivatalsegéd.:/ Pénzügyi csoport. /:Személyzete: 1 csoportvezető, 3 "könyvelő, 1 pénztáros.:/ Iroda. /:Személyzete: 1 irodavezető,2 gépiró, 2 hivatalsegéd, 1 szakmunkás.:/ A Vízrajzi Intézetet működésében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vízgazdálkodási Főosztályának 12 Vízgazdálkodási Körzete is segítette. II. MŰKÖDÉS Az alábbiakban az évnek a Vízrajzi Intézet megalakulása előtti részéről az Országos Vízgazdálkodási Hivatal Vízrajzi és Tanulmányi Osztályának, illetve a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vízgazdálkodási Főosztálya Vizgazdasági Tanulmányi Osztályának működéséből csak a vízrajzi részleg tevékenységét ismertetjük, kibővítve a vízkutatási feladatokkal kapcsolatos működéssel. 1. VIZJBLZÉ3. A vizmércehálózat: Az év elején 161 belföldi és 4 idegen vízmércét tartottunk nyilván /:Pozsony és Oroszvár a Dunán, Locsmánd a Répcén és Eszék a Dráván:/. Az év folyamán 26 uj vízmércét állitattunk fel, illetve vontunk be az országos hálózatba: a Balatonon tizet, a Sajón hatot, a Rábán, a Sión és a Krasznán kettőt-kettőt, a Répcén, a Berettyón, a Fekete-Körösön és a Túron egyet-egyet. A nyilvántartott belföldi vízmércék száma Így az év végére 167-re emelkedett, míg a locsmándi vízmérce megszüntetésével az idegen vízmércék száma háromra csökkent. A rajzoló vízmércék száma az év elején mindössze 3 volt: a háború alatt szünetelt és 1947-ben üzembehelyezett budapesti és lábatlan! rajzoló vízmérce»továbbá az 1949-ben épült rajkai rajzoló vízmérce. 1950-ben megindítottuk a rajzoló vlziaércehálózatunk erőteljes bővítését: megépítettük a sárvári,rá- bacsécsényi, sajópüspöki, hidasnémeti és tiszabecsi rajzoló vízmércéket. Ezzel az országos hálózatban a rajzoló vízmércék száma nyolcra emelkedett. Tanulmányi célból ideiglenesen még további két rajzoló vízmércét állítottunk fel,a Kerka patakon Lovászinál és az Inota-vizen Inotánál. Az ipari és mezőgazdasági vizhasznositá3 számára a felszíni vízkészlet megállapítása céljából kisebb vízfolyásokon 71 ideiglenes lapvizmércét helyeztünk el. A naponkint táviratozó vízmércék számát az év folyamán öttel növeltük úgy, hogy az év végén 61 vizmérceállomás jelentette a vízállásokat táviraton. Vizhőfokmérést folytattunk 52 táviratozó vizmérceállomáson.Megfelelő minőségű hőmérők hiányában adataink azonban nem teljesen kielégítők. A nemzetközi vizjelző szolgálat terén 1950-ben további fejlődés következett be. A kárpát ukrajnai vízállás jelentő állomások száma kettővel növekedett. / 2 -
