Vízrajzi Évkönyv 55., 1950 (Budapest, 1952)
В./ ÉSZLELÉSI ADATOK ÉS FELDOLGOZÁSUK. I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK. Az Évkönyv használatához szükséges általános tudnivalók az egyes fejezetek sorrendjében a következők: Viz.járáBi rész. A vizjárási rész 9 fejezetben foglalja össze az év felszíni- és talajvizviszonyaira, a megelőző tél jégviszonyaira, továbbá a Duna és Tisza gázlóira vonatkozó adatokat. 1. Bevezetésül mindenekelőtt a tárgyév viz.iárási viszonyainak rövid összefoglaló jellemzését közöljük. 2. A vizméreehálózatról a vizméroeállomások vízrendszerek szerinti jegyzéke tájékoztat. A kimutatásban a naponkinti táviratozó vizmérceállomásokat nevük aláhúzásával jelöltük meg. Az észlelőállomások hálózatának térképét és betűrendes mutatóját az Évkönyv végén közöljük. 3-4. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál a 3.fejezetben minden fontosabb viz- folyásunknak legalább egy mércéjéről /:összesen 45 vízmércéről:/ részletes adatfeldolgozást nyujtunk.mig a 4. fejezetben a többi, kevésbbé jelentős vizmérce észlelési anyagát részletes feldolgozás nélkül tesz- szük közzé. Egy-egy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a viz folyása szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya, hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye,hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására. Kényelmetlenséget okoz az is, hogy a vizállásadatok két fejezetben oszlanak meg. Ez csak akkor fog megszűnni, ha minden vizmérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk, ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt. Takarékosságbői az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vizmérce észlelési adatait. A kihagyott mércékre vonatkozó feljegyzések kézirata az Országos Vizjelző Szolgálat nyilvántartásában az érdeklődők rendelkezésére áll. Az egyes vízmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltak össze. A táblázatok fejlécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük. A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés szerint, a részletes adatokat tartalmazó dunai vlzméyceállomásokét a budapesti Széchenyi-Lánchid tengelyére vonatkoztatva is megadjuk.A tiszai vízmércéknél az 1929/31.évi felvétel alapján készült "A Tisza hely- szinrajza, hosszszelvénye és keresztszelvényei" cimü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolsági adatok szerepelnek. A mércék "0"-pontjának magassága általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelüle- 7 -
