Vízrajzi Évkönyv 54., 1949 (Budapest, 1951)
A legnagyobb vízállások Julius második felében voltak a felső szakaszon 80-85 %-os, az alsó szakaszon pedig 65-75 #-os értékekkel. Az év legkisebb vízállásait /2-6 $-os/ oktéber végén,illetve november elején észlelték. Múlt év november végén megkezdődött .jégzajlás után a felső szakaszon már december elején, az alsó szakaszon pedig december második felében megállóit a jég. Az álló jégtakaró a januári enyhe idő következtében csak az alsó szakaszon szakadozott fel,de február elején újra összefüggő jégtakaró keletkezett. A jég általános felszakadozása csak február végén indult meg és március közepére a Tisza végig jégmentes lett. Az év végén a jég nem jelent meg a Tiszán, A második világháború után a Tiszán rohamosan fejlődő hajózás szükségessé teszi, hogy a gázló- viszonyokat - hasonlóan' a Dunához - az Évkönyvben ettől az évtől kezdve rendszeresen közreadjuk. A Tiszán szeptember elejétől november közepéig voltak hajózást akadályozó gázlók. A gázlómély- ségeket - hasonlóan a dunaiakhoz - rajzban is közzétesszük. /:L.104-105 old. :/. összehasonlításul régebbi gázlómélységeket adatok hiányában nem közölhetünk. A Szolnok feletti szakaszon 8 helyről jelentettek gázlót. A legkisebb gázlómélységet,8*5 dm-t, Pervátszigetnél /412 - 414 fkn/ mérték. Ezen a szakaszon 20 dm-nél kisebb mélység 59 napon át volt. A Szolnok alatti szakasz 22 helyén mértek rendszeresen gázlómélységet. Legrosszabbak voltak, a gázlóviszonyok a vezsenyi átmetszésben /315-316 fkm/ és az ellési gázlóban /247 - 247*5 fkm/, ahol 14 % dm-es legkisebb mélységet mértek. A vizmélység 42 napon át volt 20 dm-nél kisebb. A Duna és Tisza mellékfolyói. A mellékfolyók évi középvizállása néhány deciméterrel alacsonyabb volt az előző 10 év átlagé- nál. Az évi legkisebb vízállások mindenütt megközelítették az eddig észlelt legkisebb vízállásokat, sőt a Rábán helyenkint azoknál kisebbek 1з voltak. A legnagyobb vízállások 1-4 m-rel alatta maradta}: az eddig észlelt legmagasabbaknak. A mellékfolyók kevésszámú nagyobb árhulláma időben megegyezik a Duna, illetve a Tisza áradásaival. A nagyobb mellékfolyók néhány mérceállomásának jellemző vízállásait az alábbi táblázatban fog- % laltruk össze. A folyó A mérceállomás Középvizáilás Legnagyobb vízállás Legkisebb vízállás 1949 1939/48 1949 eddig ismert1949 eddig ismert n e V e c e n t . méter Ъ e n Rába Körmend 2 45+ 246 490 /1925/-30-26 /1946/ Kapos Kurd 13 67 202 477 /1947/-10-9 /1948/ Dráva ■ Barcs 102 201-t329 652 /1876/ 12 14 /1947/ ГП/1947/ Szamos Csenger 1 27 372 743 /1888/-86-96 /1946/ Sajó Bánréve 50 88+ 190 406 /1939/ 10-25 /1904/ Р37]/1908/ Hernád Hidasnémeti 32 43+ 304 410 /1948/-27-42 /1947/ Kettős-Körös Békés 63 128 436 862 /1919/-116-134 /1946/ Maros Makó 37 65+ 297 580 /1932/-26-78 /1905/ Megjegyzés; A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. A +-tel jelölt értékek 1934/43 évi középvizállások, a hézagos észlelések miatt az 1939/48 évi közép nem volt számítható. Mig a dunántúli mellékfolyókon csak december közepén indult meg a jégzajlás.illetve állott meg a jég, addig a Tisza mellékfolyóinak legnagyobb részét már december elejétől álló jég borította, sőt e- gyes folyókon már november végén is volt zajló, illetve álló jég.A januári gyenge időjárás több mellék13
