Vízrajzi Évkönyv 54., 1949 (Budapest, 1951)
к S P mi m„ a X s « középse'pesség, « a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszíni sebesség, « a szelvény közápsebeseégének és a legnagyobb felszíni sebességnek hányadosa /:felszini sebességből valő vizhozáraméghatározásokhoz:/,- a vízgyűjtőterület kaf-áről lefolyó vízmennyiség liter/mp-ben, vagyis a fajlagos vízhozam /:a vízgyűjtőterület alapján történő vizhozammeghatározásokhoz :/, » vizszineaés co/k^u Síivel a klsesésü síkvidéki vízfolyásoknál az 1-2 cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézségén kívül a szintezés hibája is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből számított- eredményeket közlünk. = viztükörszélesség * keresztszelvényterület *> középmélység » a legnagyobb mélység- a fenékig menő mérésekből számított vízhozam « felszíni sebességből számított vizhozam » az előző két mennyiség hányadosa, amely főképen árvíznél végzett felszíni mérések eredményeinek megjavítására alkalmas. V a keresztszelvény alakjának jellemzésére. 9. A talajvizszlnmegfigyelések anyaga a víztani év szerint, vizgyüjtőterületenkint van csoportosítva. A november 1-ével kezdődő viztani évet azzal az évszámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hőnapban 3-nál több leolvasást kellett interpolálni, a havi középvizállást zárójelbe tettük, épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott, vagy már interpolált értéket tartalmazott. Ott, ahol az észlelés már évek óta folyik,a lehetőség szerint az 5 és 10 éves átlagokat és a talajvizsziningadozás szélső határait is megadjak. A felszini vizek vizsziningadozás&i által befolyásolt kutak adataival kapcsolatban az összefüg. gések érzékeltetése végett, a közölt vízfolyás nevét ás az attél való távolságát is feltüntettük. A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt áttekintő térkép tájékoztatsz adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes mutató könnyíti meg. A talajvizsziningadozások többéves grafikonjait 1941-ig bezárólag az 1940.évi Évkönyv l.sz.mellékletében közöltük. Végül megjegyezzük, hogy ebben a kötetben nem közlünk vízzel borított termőterületekről kimutatást, minthogy 1949-ben sem árviz, sem belvíz nem öntött el számottevő nagyságú termőterületeket. Időjárási rész. 1. Évkönyvünknek ezt a részét a tárgyév időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A leírást 2.-4. alatt az év, az egyes évszakok és az öntözési félév csapadétanegoszlását szemléltető térképek egészítik ki, amelyek mellett mindenütt ott van az 1901/30. évi átlagokkal való összehasonlítás. 5. A csapadék járásáról 20 állomás napi csapadékmennyiségeinek rajza ad képet. A hé alakjában hullott csapadékot X-tel, az 1 mm-nél kisebbet ponttal jelöltük, a csapadéknyomokat a rajzban nem ábrázoltuk. 6. A havi és évi csapadékösszegeket 596 állomásról közöljük vizgyüjtőterületenkint csoportosítva.A táblázat megadja l./az állomások földrajzi helyzetét és tengerszint feletti magasságát^./párhuzamba állítja az évi összeget az 1901/1930 évi átlaggal /:tőrzsértákkel:/ és megadja az attól való eltérését, 3./ feltünteti a csapadékos napok számát /:1 mm-nél nagyobb csapadékkal:/ és 4./ a 24 éra alatt hullott legnagyobb csapadékokat is. A naponta táviratozó állomások nevét aláhúztuk. A csapadékmérőállomáso9
